United States or Georgia ? Vote for the TOP Country of the Week !
Mindig rossz kedvű, de rendesen csöndes és nem okoz semmiféle zajt, vagy alkalmatlanságot a szomszédságban. Ki az a Zsófi, kire úgy látszik haragszik? Valószínűleg az előbbi lakó? Igen! azért haragszik rá, mert alig hogy behordozkodott ide, ismét mindjárt elment, s minden ok nélkül hagyta el a szobát... Mi is sajnáltuk, mert minden házi munkában segítségünkre volt.
Kik a dolgon kételkedtek, azért erősíték, mert ezen rettenet által menthetőbbnek vélték futásokat, Babocsay katonái pedig részint saját vitézségöket inkább kitüntetni, részint a polgárokat bolondítani, rá hagyták a dolgot, s így emelt kancsóval kiáltá Kordovány: Az Isten éltesse azon vitézeket, kik a kutyafejű pogányokat dicsőségesen meggyőzték! S utána kiáltott és ivott az egész gyülekezet.
Valaki rossz befolyást gyakorolt rá, s ő még annyira tapasztalatlan, hogy fogalma sincs arról, mit követett el, s mily fájdalmat okoz nekem. És grófné valóban fájlalja távozását, kinek úgy ítélem meg a helyzetből, teher lehetett ittléte?
Pedig már tizenhét éves szép fiu volt és sok pénzt költöttek rá. A nagy pincefal mellé tették, ahol a kert bokrai hajoltak föléje. Kecskerágó, bodza és vadszőlő. De cseresznyefa, barackfa és almafa is állott fölötte. Bimbóztak épen és még keresztül látszott az ég. Mikor mindenki visszaült már a helyére, Novoszádné körül-körül nézett mosolyogva: Hát szépen elférünk mindnyájan mondta.
Hiszen veled ment el! kiáltott rá magánkivül. Igen, nem gagyogott a fiu de most nincs sehol. Az asszony arcza elfehéredett, mint a tej és hátraesett a széken. A fiu ettől még jobban megijedt, meg fölhányta az ágyakat s benézett még a szekrények alá is a barátja után, igyekezett elmondani a dolgot ugy, a mint volt. Mentünk... mentünk a vason, a melyiken a kocsik járnak.
Egy pillanatra felbukkant előttem Morelli kapitány úr is. Kivont karddal, sapka nélkül lihegett a sorok között. Látszott, hogy holtfáradt, s már végső ereje megfeszítésével próbálja nyugalomra inteni a nekivadult embereket. Ruhig, fiacskáim, ruhig! Csak nyugalom... nem elhamarkodni... Senki sem hallgatott rá.
Azt hitte, hogy valami nagyon furfangos cselt eszelt ki, megállította a kocsit s tanácsot tartott Demeterrel. Te öreg mondta neki ha kozákokkal találkozunk, rá se hederíts, hajts tovább. Ha megállítanak s kérdezik, hogy hova megyünk, azt feleljük, hogy Varsóba. Hogy honnan? Hát Kocinski urtól. Igen, Kocinski urtól. Mindenki tudta, hogy Kocinski az oroszok részére dolgozott.
És ő észrevette ezt, s talán nem akarva szomorúságával terhökre lenni, erőlködött Enyingi élénk társalgásában résztvenni, és Veronikához fordulva, kérdé: Örül a farsangnak, grófnő, mi Lóránd szerint hosszú és tartalmas lesz? Oh, én nem szándékozom többé bálba menni, vagy legalább az idén nem. Oly nagy határozottsággal ejté ki e szavakat a leányka, hogy mindnyájan csodálkozva néztek rá.
Valamire kérni... Egy kis szivességre, a mit megtehet azért a sok jóért, a mit tőlünk élvezett, a mióta itt van. A fiamról van szó. A leány halványan bámult rá a nagy asszonyra s idegenkedve huzódott el tőle, amikor közelebb huzta hozzá a széket.
Számítottam rá, hogy nem fog utánam nézni, mégis bosszantott egy kicsit a dolog. Kellemetlen, ha éreztetik az emberrel, hogy gombház... Most azonban vigyázat:.. másról van szó. A hágó tetején meglassítottam lépteimet és csak nagyon lassan, óvatosan, vigyázva nyomultam előre, mindenütt az utamba kerülő vadrózsa, csenevész boróka és még csenevészebb sombokrok fedezéke alatt.
A Nap Szava
Mások Keresik