United States or Saudi Arabia ? Vote for the TOP Country of the Week !


Veronika ismervén anyja szokásait, tudta, hogy az két órakor naponkint kikocsikázik dolgait végezni, s olykor ő is vele ment, de legtöbbnyire otthon maradt, mi most sem lehetett annak feltünő, s a mondott órát határozta Oroszlaynak; Ernesztinének pedig meghagyta, hogy tudassa a portással, miként fogadni fogja Oroszlay grófot egyedül, mi fölött a komorna kissé csodálkozott, tudván, hogy az «szabály ellen van», de hamisan mosolygott, mert régen kitalálta úrnője titkát, hogy az leánya férjének a grófot szánta.

Megvárom, míg visszatér, mondá Oroszlay, s mosolyogva látta távozni a detektivet, ki sietve hagyta el a szobát, hol a gróf újra álmodozásaiba merült s majdnem remegve a boldogságtól gondolt arra, hogy mily közel van végre vágyainak megvalósulása.

Nem, nem, azt nem tehetjük, viszonzá hévvel Esztheyné. Botrány lehetne belőle. Ha nyiltan keresnénk, belejönne az az ujságokba, s ezt ő maga legkevésbbé szeretné. De hát hova lehetett? tört ki fájdalommal Oroszlay. Miért rejtőzködik azok előtt, kik szeretik és nélkülözik? Én nem tettem le a reményről, hogy vagy visszatér, vagy tudatja hollétét, mondá Enyingi.

De ő nem annak a gyermeke, a ki leányának hittük. Dózia atyja Somorjay katonatiszt volt, s éppen a gyermekcsere az, mivel Holcsi vádolva van. Enyingi láthatólag meg volt lepetve. Ki mondta ezt neked? kérdé feszülten. Kardos, viszonzá hévvel Oroszlay, s elbeszélte neki az egész történetet, mit a detektivtől hallott. Igy Dózia Holcsi unokanővére, mondá vállat vonva s futó gúnnyal Enyingi.

És most már talán nem is mégy? kérdé Béla. Okvetlen kell mennem, de nem tudom, mikor indulhatok. Ujságot is akartam neked napok óta mondani, folytatta Eszthey... Emlékezel még a 112-ik számú bérkocsira? Oroszlay szive megdobbant e kérdésre. Hogyne emlékezett volna? Kérdőleg tekintett a beszélőre, s elfogultan mondá: Emlékezem, te többször beszéltél arról, s valami éjjeli kalandról.

Hisz még csak egy farsangon tánczolt, mondá Oroszlay, s azt állítják a fiatal hölgyek, hogy a világban való szereplés kezdete rendesen nehézségekkel jár és nagyobb náluk az elfogultság, mint az élvezet, s a második farsang az, mely élvezetet szerez. És igazat mondanak! viszonzá hévvel Veronika. Rendesen nagy várakozással kezdjük meg mulatságainkat, s talán ez tesz elfogulttá.

Pár nap alatt elvégzem ügyeimet, mert sietnem kell haza, vagy jobban mondva Zalánczra, hol Oroszlay gróf új birtokát fogom fölmérni és beosztani. Dózia e névre elpirult, mit úgy Klára, mint Kardos észrevettek, s ez utóbbi önkéntelen elmosolyodott. Meg van elégedve a gróf birtokával? kérdé Klára. Azt hiszem, igen!

A következő nap, midőn sétálni ment angol kisérőnőjével, levelet dobott a postaszekrénybe, mely Oroszlay Jakab grófnak volt czimezve, s annak látogatását kérve, meghatározta az órát, midőn egyedül, négyszem között beszélhet vele.

Holcsi beszélt neked Jakab házasságáról? kérdé Hermance, hogy végét vesse a kinos csöndnek. Ő! De nem hittem neki. Kinevettem és majdnem elutasítottam ajánlatával. Mit ajánlott, s miért beszélt Oroszlay házasságáról? Hogy ő meg tudná azt akadályozni. A házaspár önkéntelen egy jelentőségteljes pillantást váltott. Nem! mondá Hermance, ezen az áron nem lehetne boldog Veronika.

De Oroszlay nem válaszolt e szavakra, hanem teljes pillantását vendégére függesztve, kérdé: Nagyon helytelennek és megrovásra méltónak tartod te azt, Loránd, ha valaki rangján alul nősül? Enyingin nagy meglepetés látszott e nem várt és különös kérdésre.

A Nap Szava

férjeik

Mások Keresik