United States or Northern Mariana Islands ? Vote for the TOP Country of the Week !
Azt is tudom, hogy az adósságot ki kell fizetni. Eddig is mindig kifizettem. Azaz, hogy én fizettem ki. No hát, épen ezt akarom kikerülni. Az én adósságaimat senki se fizesse ki kegyelemből, melyért kunyorálni kell és zsebre rakni egy porczió szidást. Független akarok lenni, jogom van rá, régóta nagykorú vagyok. Attól pedig ne félj, hogy elverem a vagyonomat.
Zin-Zin maga is elhitte, hogy ő hatalmas ember, s most már egész biztonsággal lépett be a hatodik mandarinhoz, aki a pénzre vigyáz a mennyei birodalomban, hogy az valahol meg ne pihenjen, hanem szüntelen repüljön egyik kézből a másikba. Hát, hogy lesz, mint lesz? kérdé tőle a fináncz-mandarin. Minden jó lesz, összehivom a tatár országgyülést. Az még jó lesz.
Mi közöm van hozzá? te konyhaféreg, te még velem feleselsz? mostad volna meg inkább azt a lábost, hogy ne lenne rajta újjnyi vastagságú a zsír, hát az a laskanyujtó olyan piszkos, mint egy szekér tengely, iszen majd tisztaságra tanítlak én. Várj. De azonban a szolgálónak épen nem kellett várakozni, mert szélsebességgel csattant meg arczáján Pióczáné tenyere.
Ezzel némítja el feleségét, mikor gyerekes nyafogással nógatja, hogy pihenjen egy kissé vacsora után s ne rontsa szemét a pislogó faggyúgyertyánál a sok írással és olvasással. Nem lehet, nem szabad pihenni sem éjjel, sem nappal.
Soha!... Ezt meg én igértem volt meg a gyámomnak. Becsületszóra. És én meg is tartom. Igen? Hehe!... No lám! De talán mégis, lásd, ez egyszer... Máskép nem segíthetek magamon. Szentugyse nem. Ne beszéljünk többet erről a dologról, barátom. De, nézd, édes Leona, kérlek szépen... Már mondtam, ne beszéljünk róla. A főhadnagy kiegyenesedett. Hát így vagyunk? kérdezte nyersen. Akkor parancsolom.
Gyámleányom lakik itt nyáron át teljes háztartással s jelenleg egy barátnője van nála. Ha e perczben el nem lettek volna foglalva a társalgással s Jakabra pillantottak volna, lehetetlen, hogy észre ne vegyék annak arczán a halványságot, mely azt e szavakra borítá.
Az előkelő öreges úr előbb a kocsisra nézett, a ki lovait kezdte kifogni; aztán az inast látszott a bakon vagy az udvaron keresni, s miután sehol sem látott ilyenféle alakot, végre a szürke ruhás öreg emberre esett tekintete, ki a hintó közelében állt s épen akkor ugrott félre, hogy a kifogott lovak neki ne menjenek.
A csajkát, azt mondtad, majd estefelé együtt fogjuk megmosni... arról hát ne beszélj, hanem gyere közelebb és hallgass ide. Intettem, hogy beszélhet, ha akar. Elég közel vagyok és különben is nagyszerű füleim vannak. Azt akarom mondani, folytatta lassú hangon hogy ha nincs otthon senkid, veled megyek. Tudod... itthagyom azokat és elmegyek veled, akármeddig kellene is mennem.
Én Bécsben herczegeket és grófokat... Hallgass azokkal! Vága beszédébe a haramia öltözködve, minekutána Kristóf őt tisztán megmosta. Ezután nagyobb urakat fogsz borotválni, mert az én borbélyom vagy. Csak nem az erdők között? Kérdé az ajánlásra megrezzent borbély. Hiszen itt oly éles lehet a szél, hogy csorbát fúj borotvám élébe. Ne félj! Vigasztalá őt Pintye.
Az ifju olyat lendűlt a szánkában, hogy majdnem kifordult belőle. Hurráh! Akkor minden jól van; akkor nem búsulok tovább! kiáltotta. A leányka elpirult. Mosolygott egy kicsit, de nem merte mutatni, hogy valami kellemeset érez. Ne kiabáljon úgy, súgta, jelentősen intve fejecskéjével a kocsis felé. A fiú megértette.
A Nap Szava
Mások Keresik