United States or Indonesia ? Vote for the TOP Country of the Week !
Az »úr.« Sok van vele mondva nagyon, régi hosszú idők nyomán támadt ellenszenv, mely ma is él. A paraszt olyan mint a krumpli: csak sülve jó tartja némely »úr«; a paraszt meg azt mondja erre a maga vastag, sunyi és nehéz ötletével: Nem tom mér haragszanak ránk az urak, hisz nem akarjuk mink őket mögnyúzni egyszörre.
Ezt azonban Vélity Pája csinálta, a híres ács... aki a bankót úgy levágja a gerendáról, hogy semmi baja sem esik. Obrád ennyire jólelkű ember. Dicséri Páját, s magamagát nem említi. Dugott bál Elmegy két ember valamely szőlősgazdához. Van-e bor? kérdik. Hát van még, mondja a gazda. Hát majd föltekintjük.
Azután elmondtam neki, hogy a templom helyreállítását nemsokára befejezzük; az oltárkép is elkészült, és szeretném a templomot a búcsúkor, Sándor napján fölszenteltetni, mert az oltárkép is szent Sándort ábrázolja... Volt szent Sándor? kérdé Atlasz úr büszkén. Több is, a mint a papunk mondja. Az egyik püspök, a másik pápa. A mienk legyen a pápa, mondá Atlasz úr elégedetten. Ez nagyobb úr.
A festő utána nézett s akkor sem tudta betenni az ajtót, mikor már eltünt a szemei elől. Szegény gyermek... Már nem vagyunk mi egymáshoz olyan őszinték, mint eddig, mondta egyszer a leány s megteltek a szemei könynyel. Miért? De igen... Miért nem beszél nekem többé arról, a mint gondolkozik? Olyan szép volt... De nem igaz. Nem! Ön mondja ezt? Ön? Én, beláttam.
Ebben igazad van; de hiába, Sándor megtiltotta; azt mondja, elrontja tekintélyünket a parasztok előtt, mondá az öreg asszonyság, kinek szokatlan bátorságot adott az, hogy fia nevében s mintegy az ő tekintélyével beszélt.
A főhadnagy sápadt volt, egyébként azonban tökéletesen nyugodt, sőt majdnem jókedvű, mint mindig, ha valami kellemetlenség érte. Különös természet, de jó természet. Fáj, főhadnagy úr? Dehogy! Nagyon jól esik... Dugjon most a szájamba egy égő cigarettát, aztán itt hagyhat. Ha véletlenül útjába kerülnek azok a derék »pislicárok«, mondja meg nekik, hogy szívesen látom őket.
Aztán feltörülte a nyomokat, rendbe hozott mindent, s leült a karosszékbe. De alig hogy leült, eszmélve ütött homlokára: Majd elfeledtem! A hassziai Sabellius a zodiacus oroszlán jegyét fontosnak mondja az izzításra! Felállott tehát és a könyvespolcról különféle könyveket és kéziratokat vett le, idegesen lapozgatott bennük.
Az megijed, földhöz csapja a kalapot, kinevezést és rubrikázást, kiszalad az ajtón s csak az ablakon kiált vissza: De hallja kegyeemed, mondja meg a menyisztereenek, hogy fogjon magaanak maasutt sült rákot avvaa a csikfogoovaa! A régi jó időkből. Az öreg Dömötör hirneves ember volt a maga idejében. Dabi pap volt; mely eklézsia egyike a világ legszegényebb parochiáinak.
Mint például a gyertyánál való pipára gyújtás is oly tudomány, hogy annak gyakorlása közben könnyen elfújhatja az ember a gyertyát s mindenek sötétben maradnak, mi részben szégyen, részben bosszankodás. Ezért van az, hogy mielőtt valaki a pipáját a gyertya lángjához értetné, elsőbb háromat kopog az asztalon és ezt mondja: Engedelmet kérök.
No, ahol a! mondja a korcsmáros. János néz a tartóra, azután az emberre és megszégyenül. Ejnye, ejnye. Fölveszi a tartót és megnézi mind a négy oldalát. Mit szóljon most már. Hogy ezt a jó, derék, becsületes embert így gyanusította. No egy félliter bort erre a nagy ijedtségre szól békéltetés szempontjából. Ily módon történt, hogy János békéltetni kezdett.
A Nap Szava
Mások Keresik