United States or Haiti ? Vote for the TOP Country of the Week !
A leányom, az Eveline grófné, meg a Manó fiam, meg a Góg Ferencz uraság Micsoda! kiáltott a plébános, most igazán haragra lobbanva. Még ennek is megmutatta a levelet? Miért ne mutattam volna meg? A Góg Ferencz olyan, mintha volna rokonunk és nagybátyja Sándornak, mert a húga, a szép gazdag özvegy, szeretett volna Sándor felesége lenni, bár lett volna, tevé hozzá Atlasz úr daczosan.
Ily szorgos gonddal készült a vályú s igazán nem lehet panaszkodni, hogy a közdolgokban nincs meg a kellő ellenőrzés, mert a bíró az örökké alvó Szerezsánt is kiküldte egyszer, nézné meg, hogy micsoda bádogokkal borítja Vélity a vályú külső falait. Fontos kérdés ez, mert például fényes bádog ilyen helyre nem való, abban bámulja magát a birka, mint a tükörben szokás és elfelejt inni.
Azt csak nem praetendálja talán, hogy én önnek jobban higyjek, mint annyi tiszteletreméltó hazafinak? De mikor annyira nem haltam meg, hogy pláne egy kis anticipatiót kérek. Micsoda posthumus czélokra? Hát arra a czélra, hogy éhes vagyok s enni akarok. No még ilyet sem hallottam: hogy a halottak éhezzenek.
Azért, mondja haraggal János hogy nem bírok a szénásszekérrel tülle befordulni a kapún. Hát micsoda dolog ez? Hát hogy mönjek én most már be a szénásszekérrel a kapún? Vagy vállon hordjam be a kukoricaszárat? János mindezt bizonyos keserűséggel emlegeti és beszédéből kiérzik a mély szemrehányás. A mérnök csakugyan gondolkodóba esik. Jánosnak igéri, hogy másnap reggel a helyszínére megy.
A Nap Szava
Mások Keresik