United States or Netherlands ? Vote for the TOP Country of the Week !
S a következő napokon megint... Mindennap azzal ment haza, hogy végét szakítja ennek az őrületnek; valahogy elmarad, ritkítja a találkozásokat.
Azt gondolta, hogy most visszaviszi ezt az embert a házba, azután fut, amerre lát. Nem marad egy fedél alatt az ilyen bolonddal. Rémülten czibálta föl a szalmáról az istállógőzbe belebódult embert s ugy lökdöste maga előtt, mint a gyermeket. Az udvaron megint ott lézengett néhány paraszt. A részesek jöttek vissza, még egyszer megbeszélni az osztozkodás dolgát.
A mulatság tehát csütörtökön kezdődött. Piros rózsa, fehér rózsa; szőke leány, barna ... egy kis tánc, egy kis kártya, sok bor és megint sok bor mellett elmult péntek, elmult szombat is. Vasárnap reggel, kilenc óra tájban, Vidovics Feri, aki máskor végig ki szokott tartani, hirtelen elszomorodott, s a fejébe vette, hogy haza megy.
Kivált amikor végre, megint csak hosszú hetek múlva, megjött az első hadifogolylevelezőlap arról a rettentő távolságról és maga a fiú, a saját kezeírásával jelentette, hogy él, még csak meg sem sebesült, és hogy a honvágyon kívül semmi baja sincsen.
A leány megnyugodott s nedves, siró szemeivel bizalommal nézett fel reá. Meghaltam volna, ha nem lett volna itt, mondta hálás, megindult hangon, de ebben a pillanatban megint valami nesz halatszott. Erre mind a két kezével egyszerre ragadta meg a férfi karját s csak a fejével mutatott be a szobába, hogy: ugy-e mondtam, van itt valami. Szótlanul, lélegzetüket is visszafojtva várták, hogy mi lesz,
Regina, simogattam meg sápadt homlokát tréfa volt, kis Regina... ne haragudj... Megérkezés az öreg nyírfa alá. Beleesem a »Feld Fieber«-nek nevezett lázbetegségbe, nem találom sehol helyemet és minden fölingerel. Megint az erdei barlang. Diadalmas szerelem. Rejtélyes eredetű lövés ér a »Pokoltorok« felől, mely összezúzza bokámat; Regina megment. A leány nem válaszolt.
Déltájban félretették a könyveket és Bornemissza megint elővette a titokteljes aranyszelencét, s tartalmának egy részét az athenorába hintette. Vajha ezúttal munkánk sikeresebb lenne! szólott, midőn José ráilleszté és lezárta az olvasztó tégely fedelét.
Egy Vidovics nevü úr, aki meglehetősen erőszakoskodó és kellemetlen fráter, megvágott egy huszártisztet, valami Cipriáni bárót. A báró aznap este fölkötött karral jelent meg a szinházban, éjjel a két ellenfél megint együtt mulatott: ez az egész história.
Beszélj vele te magad. Este a főhadnagy mosolyogva kötekedett Kardossal: Intéző úr, panasz van magára, minek untatja a feleségemet a bocik dolgával? Máskor meséljen neki valami szépet. Nevettesse meg, hogy ne álljon a szája olyan pityergőre. Kardos az asszonyra nézett, de az elkapta előle a tekintetét. Amikor megint arra a kézcsókra került a sor, az asszony alig merte odaadni a kezét.
Ez a hadsereg fejlődése, a kor színvonala, a modern vívmányok, meg a többi ostobaság... és szalma a borjuban... A zászlóaljparancsnokokhoz fordult: A legközelebbi pihenőn a kadétok kihallgatásra jönnek, teljes tábori fölszerelés... Majd adok én a kisasszonyoknak. Hornista?! Hol az a gazember már megint? Hé, káplár, fújjon sorakozót!
A Nap Szava
Mások Keresik