United States or Guinea-Bissau ? Vote for the TOP Country of the Week !
Bocsáss meg, nem akarok róla rosszat mondani, de mi nem vagyunk hozzá valók, nem érezzük jól magunkat mellette, és ha még egyszer olyan jelenet történnék, mint tegnap este, az öreg asszony belehalna. A mint tetszik, mondá Sándor, egészen elvesztve jó kedvét s ismét visszaesve régi komor merengésébe. Nem láttad ma reggel Klárát? tevé hozzá szünet múlva.
És szivéből sajnálta Bonaventura, Anzelmus és a többi atyákat, akik ma tojást és vízben főtt sóskafözeléket ebédelnek magas méltóságaikban. ...Estére kelve Fra Félix, a képrestaurátor is megbékélt magában és meglátogatta testvérét, Jánost.
Egyik nap folyton a sarkában vagy, másnap érzékeny jelenetet csinálsz neki, aztán ellovagolsz, mint Mazeppa, vagy nem tudom, hogy hívták azt a lengyel jockeyt ... Játszod a megbántottat, a közömböst, a rejtelmes embert, vagy nem tudom mit. Ma elutazol, holnap nem utazol el. Érdekessé teszed magad előtte s nyakra-főre udvarolsz két kis szinész-lánynak, hogy egész Berény beszéljen a dologról.
Vagy torkodra forrt a mai üldözés, és összehúzta gégédet? Mérgesen tekinte reá a kapitány, de nem szólott. Nemsokára ajkaihoz emelé a kulacsot, s a hosszú idő, melyen által ez ott maradt, nem csekély képzetet gerjeszthete ivó tehetségéről; mert ezen ma még haramiái is elbámultak.
Régóta figyeljük adakozásait s ma már nagyszabású, egységes jótékonysági akció bontakozik ki előttünk. Logikus fővel, a kort megértő higgadt lélekkel és okosan érző szívvel szervezett akció.
Pedig jó orvosság a hideg ellen, megmenti finom piszédet a ráólálkodó náthátul is. Nem lehet mindenkinek olyan vastag orra, mint neked. A választ nagyon gyorsan röpítette felém a kamerád, de nem haragudott, hogy lepiszéztem. Hallottam, hogy a sötétben még nevet is. Általában megfigyeltem, hogy ma dél óta minden haszontalan semmiségen mulatni tudott.
Ezer mérföldre nem lehetnek. Ha mindig az erdő mellett veszi a direkciót, valamelyik szanitéc Abteilunggal egészen bizonyosan találkozni fog. Ha ma tán nem is, hát akkor holnap. Nekem az mindegy! mondotta élénken a kis ember, nem bánom, akár holnapután is, mert ez sag ich nekem most már mindegy. Igy is, úgy is Spitálba kerülök és ott is maradok... Ohó, de mennyire ott maradok!
Horatius szatíráinak emberei maig is eleven emberek; a sorsával elégedetlen kereskedő, hajós, ügyvéd, katona ma is itt jár körülöttünk, a bohém szinész, ki egyszer herceg, másszor koldús s az életet fordítva éli, ismerős alak ma is, s ama dilettáns kullancsnak is megvannak a mai rokonai, aki Horatiusba csimpaszkodott a Via Sacrán.
A leány megint azzal a néma kérdéssel, azzal a rebbenős tekintettel fordult hozzá: Tudja mit? én még ma megkérem az apjától. Szent isten! Én nem bírok úgy visszamenni a poklok tornácára, ha nincs, ami az üdvösségem reményével védjen meg minden rossztól. Ha magát most ide nem igérik, akkor én elesem, érzem... A leány elsápadt. Kérjen meg inkább, csak ne mondjon ilyeneket. Összenéztek.
Különben nem vagyok olyan gazdag, hogy sokáig el tudjak tartani egy Eldorádóból érkezett hölgyet, akinek a papája csokoládé-király. Ma parasztleánynak öltözik, de holnap Ausztráliába küld kalaptollért, amilyen nincsen másnak. Hát az ő milliói? Azokat egyelőre ne vonjuk ki az üzletből: nagyon jól jövedelmeznek.
A Nap Szava
Mások Keresik