United States or Lesotho ? Vote for the TOP Country of the Week !


Hol lennél, ha nem velem! kiáltottam oly kíméletlen nyerseséggel, hogy szinte magam is meghökkentem tulajdon hangom durvaságától s ez csak még jobban föllázított a véletlen sodort mellém és nekem ajándékozott így, ahogy vagy. Hol lenne a helyed, ha nem itt? Reginát nem rémítette meg az ingerült nyerseség, melynek keserves fáradsággal összevarrt blúza is áldozatul esett.

Előtte mindig gyöngébb és gyöngébb lett a sáppadt ember hangja. Mindegy az... A fába is beleüt a menykő. Meg nincsen olyan erős ház, a mi egyszer össze ne dülne... Száz esztendeig nem mindenki élhet, nem is lenne , nem... Miért legyek én nagyobb ur, mint más, mindenki meghal, mindenki... Jönnek mások, mennek, jönnek.

Minden más irány bizonytalan lenne, azaz, hogy minden más irányban egészen bizonyosan össze kellene találkoznom a szerteszét portyázó ellenséges patrullokkal. Oly nehéz sötétség vett körül, hogy tapogatóznom kellett, nehogy beleüssem kissé még mindig sajgó fejemet valamelyik fába. Kitapogattam egy vastag törzset és amellett megállapodtam.

Csöndes, álmos idő. A parti korcsmában, ahova belépek, csak egy vendég van, meg a gazda. Az utóbbi hosszúszárú kupakatlan tajtékból pipázik s közben nyugodt hangulatban társalognak. Elsőbb egy lakatosról beszélnek, aki a beszéd szerint a világ legelső lakatosa lenne.

Gróf úr nős ember lévén, nem szeretné, ha ez a dolog nyilvánossá lenne? Magától értetődik, hogy ez rám nézve kellemetlen volna. Sőt válságos lehetne. Nos, gróf úr, én nem tudok ama leányról, ki ma, mint mondja, tizenhetedik évében lehet, fölvilágosítást adni, és meg nem foghatom, miért utasította méltóságodat ama levél írója hozzám?

Tudassa-e Esztheynével, hogy föltalálta Dóziát, az általa oly lázas hévvel keresett leányt, vagy annak óhajtása szerint cselekedjék, ki titokban akarja tartani hollétét, s talán boldogtalan lenne, ha ő árulója volna hollétének. De tünődése csak pár perczig tartott.

De nem hinném, hogy annyi nyugtunk lenne itt, mert Karácson, ki egy hét óta oly keményen űzőbe vett, alkalmasint észrevette már hirtelen távozásunkat Szatmár vármegyéből, s hamar nyomunkba fog akadni folytatá Marosán. Hirtelen távozásunkat! s talán azt gondolod előle?

Déltájban félretették a könyveket és Bornemissza megint elővette a titokteljes aranyszelencét, s tartalmának egy részét az athenorába hintette. Vajha ezúttal munkánk sikeresebb lenne! szólott, midőn José ráilleszté és lezárta az olvasztó tégely fedelét.

A balsejtelem azonban szerencsére alaptalannak bizonyult: a gyufát nem érte semmi vizes veszedelem, meg lehetett gyújtani a lámpásban szigorgó maradék stearingyertyát. Még egy félperc és a világosság szegényes forrása kigyúlt. Mondá az Úr, idéztem a szentírást hogy ez lenne! Tedd oda a szikla oldallapjára, hogy lássak vezényelte a leány. Odatettem.

Másnak talán könnyü lenne előállani vele, de nekem nagy dolog. Egy nagyon embert keresek, hogy tanácsot adjon s azért jöttem ide. Magam ugy el vagyok kényszerülve, hogy már gondolkozni sem tudok. Mi baj van? Voltaképpen semmi, ugy van minden, a mint eddig volt, csak én lettem más.

A Nap Szava

bukást

Mások Keresik