United States or Antigua and Barbuda ? Vote for the TOP Country of the Week !


Kuny azonban világlátott, komoly ember gondolja Böske s amikor anyjával áll szóba, a szomszéd asztal felé figyel. A gyári inasok sorra járják a vendégeket hideg sülttel, nádmézes süteménnyel, gyümölccsel, töltögetnek bort mázas kancsókból a vékony falú, karcsú, fehér cseréppoharakba. Hogy lefülelte a gyárost, az özvegy családjának történetével mulattatja.

Ő is halott fölött kesergett, mert legkedvesebb reménye halt meg arra a nyilatkozatra, mit Jakabtól hallott, hisz nemcsak saját legforróbb óhajtása, de leánya boldogsága lett ama szörnyű perczben semmivé s talán élete, mert ez a komoly, mély érzésű leány nem fog megvigasztalódni tudni iszonyú csalódása fölött. Azonban hosszú tünődés után valami csillámlása az új reménynek keletkezett agyában.

A férfit egyszerre fogta el a varázs, ami megdöbbentette, érezte, hogy szerelmes. Félt már egyedül maradni a leánynyal s menni szeretett volna. Fél még? kérdezte. Komoly, nyugodt akart lenni, de már ez a két semmit sem jelentő szó is lágyan, szerelmesen hangzott. Nagyon félek felelte elkényszeredve a leány s megijedt attól a gondolattól, hogy egyedül marad.

A szuronyok csillognak a fegyvereken, a tömeg rohamban fut az erdő felé. Hurráh! Hurráh! Ez az utolsó kísérlet, a tömeg rádobása az ellenfélre, ami után már komoly esetben, im Ernstfalle, mint a közösöknél mondani szokás, a szuronyharc következik.

Csend volt, mintha komoly támadásra indulna ellenséges földön a csapat, pedig manőver volt az egész, annak is az eleje. Öt napja még csak épen, hogy elindult a garnizon sárga kaszárnyájából az ezred. Hja igen, öt nap előtt.

Ekkor fölértek a lépcsőn s Esztheyné ledobva kalapját, helyet foglalt, mit a vendég követett, s igen komoly arczczal folytatta a tárgyat, mialatt Bertalan gróf is a szobába lépett. Éppen most beszélem a szenzácziós ujságot, mondá Enyingi a háziúrnak.

S mindez nehéz és komoly időkben történik szemtől-szembe az ellenséggel, az ezer oldal felől leselkedő halál szomorú pitvarában... Nyolc óra. A sötétség beálltakor az eddigi elevenséget általános csend váltotta fel. Minden ember feszült figyelemmel várta, hogy mi fog történni és melyik oldalon indul meg a tánc.

Nem a férfias és ifjúságban duzzadó erő, a vonások szabályossága, az átlátszó halvány bőr és komoly, bizalmat gerjesztő tekintet volt az, mi megbűvölte a szemet, hanem az a költői ihlet, mi arczán ki volt fejezve s minek a nők fiatalon vagy későbbi korban egyformán nem tudnak ellenállni.

Maga előtt látta, szinte kézzel elérhető közelségben a kis fekete szobrászleányt, aki pompás fiatalságával, szűzi szemérmetlenségével, gyönyörű testének engedékeny vonakodásával, öntudatlan élvezőképességének végeérhetetlen skálájával, isteni módon átlátszó személyességével, örökké kacér dacosságával neki az első komoly életörömöket nyújtotta.

Egy szép nap föl fog lépni, félig-meddig elkészülten, szórakozott fővel; belesül a szerepébe és fiaskót csinál. Azért volna, ha Kedves Atyám néhány komoly szóval figyelmeztetné arra, amit a lelkünkre kötött. Rám nem hallgat. Egy pár nap mulva a Remete csöngetni fog s Mira még ma sem tudja tisztességesen Friquet Rózsit.

A Nap Szava

nagyokat

Mások Keresik