United States or Finland ? Vote for the TOP Country of the Week !
Most legalább mind együtt folytatjuk útunkat haza felé, mondá Klára, megfogva atyja kezét, ki ezalatt hozzájok érkezett. Nekem vissza kell fordúlnom, felelt Boglár Kálmán. Maradjatok ti csak egymásra; legjobban szeretem, ha mindig egymásra maradtok. Mit értesz ezalatt? kérdé Klára csodálkozva. Én azt vártam, hogy egészen hozzánk fogsz költözni, tevé hozzá Sándor.
Hermance az első pillantásra észrevette, hogy az öreg Ernesztine-nek nagyon rossz kedve van s majdnem félénken kérdé: Kapott valamit enni az a fiatal leány, kit magammal hoztam? Nem, hisz azt mondta méltóságod, hogy senkinek sem szabad tudni a nálamlétéről. Igaz, erről elfeledkeztem. Beszéltél vele?
De hát a másik, az igazi Dózia hova lett? kérdé Kardos látható nyugtalansággal. A kérdett súgva mondta: Itt van a háznál. Somorjay Juliska néven.
Nagyon megtisztelve érezte magát és bizonyosan eljött volna, de agg kora és hivatalos teendőinek halmaza nem engedi, hogy eltávozzék hazulról; hanem megígérte, hogy egy kanonok minden esetre el fog hozzánk jönni e nagy ünnepre. Ez is nagy pap? kérdé Atlasz úr. A derekán és a nyakán vörös a ruhája és nagyságos úrnak szólítják.
Egy csinos lakásra, hol anyja esténkint lámpa világa mellett dolgozott, gyermeke ruháit igazgatva. Mintha rémlenek előttem valami, rebegte Dózia szemeit a levegőbe függesztve, s arczán látszott, hogy emlékező tehetségével küzd, a régen multba akarván tekinteni. Honnét tudja ön mindezeket? kérdé nagyfokú ijedtséggel és nyugtalansággal Klára.
Hogy ki volt nála, azt tudta, mert hallotta kiejteni keresztnevét, kit Holcsi Kálmánnak hívtak s kit ő már rég gonosztevőnek tartott, de még nem voltak oly bizonyítékai, hogy lépeseket tehetett volna ellene... Várt, várt, a perczek végtelennek látszottak neki, míg végre ismét ajtónyílást hallott és női hangokat. Már ismét ujjat húztál Kálmánnal? kérdé Somorjayné, kit Kardos megismert hangjáról.
Azt hiszem, untatták őt vendégei, s egyszerüen megszökött tőlünk. És milyen az új birtok? kérdé Veronika egykedvűséget tettetve, holott keserűséget érzett szivében arra a hírre, mit atyjától hallott. Oroszlay a fővárosban volt, s ők nem tudtak arról! Remek vidék, felséges táj! Nem csodálom, hogy Jakab első látásra beleszeretett, viszonzá Eszthey szórakozottan.
Azután úgy tett, mintha most érkeznék haza s beszólt a konyhába. Be lehet menni Somorjay úrhoz? kérdé az ott lévő cselédtől.
A leányka lesüté fejét, arczát pirosság önté el, s mintha érezte volna kérdésének helytelenségét, majdnem alázatosan mondá: Azért kérdeztem azt, hogy okvetetlen szükséges-e beszélnem, mit Obrenné előtt semmi esetre sem tehettem volna, mert vallomásommal egy valakit kellene vádolnom, kin ő, hozzám hasonló módon állt volna bosszút. Ki az? kérdé nyugtalanul Esztheyné. Dózián erős habozás látszott.
De gondolja meg, helyes, sőt szabad-e valakit eltéríteni akarni szent czéljától, ki Istennek kivánja szentelni életét? kérdé majdnem hidegen a fejedelemnő.
A Nap Szava
Mások Keresik