United States or Faroe Islands ? Vote for the TOP Country of the Week !
A reményében csalódott menyasszony busan forditá fejét a pataki vár felé; már itt a szélcsend ellenére a várváros környékét egészen porfellegbe burkolva látta, s onnan tompa moraj vonult a hegy felé. Rémülve sietett le a hegyalján mulatókhoz; mire odaért, egy a városból jött lovag beszélé, hogy a cseh husziták a várost és várat véletlenül megtámadták s elfoglalták.
A nagyságos ur pedig már jött vissza. Reszketett alatta a ló, a zabláról tenyérnyi czafatokban szakadt le a tajték, a lovasnak pedig a boldogságba belebágyadt a szeme, ragyogott az arcza. Egyenesen belovagolt az istállóba s parancsolni kezdett. Elő a kocsit, az enyimet.
A mélyen alvó kövér svábasszonyt, ez idő szerint Kancsalnét, alig lehetett feldörömbölni, hogy nyisson ajtót. Amikor felriadt, ijedten kiabált tüzet, rablót. Tercsike vigasztalta meg valahogyan, hogy semmi baj sincs, csak a gazda jött meg.
A hölgy futva jött be az udvarra és lihegve állt meg Jung Kálmán ágya mellett. Itt vagyok, mondta. Kálmán nem felelt. Hanem az arca halovány rózsaszinű lett, mint a fiatal barackvirág és a szemei megnedvesedtek. Olyanok voltak, mint két fekete tó. Akkor a hölgy leült az ágya szélére és megfogta a kezét. Hallgatva néztek egymásra. Mindennap el fogok jönni mondta aztán egész csendesen.
Hogy jött ide ez a levél? riadt rá komoran. Egy futár hozta! A futár délután visszajő... Feltépte a pecsétet és vonásai a levél olvasása alatt elsetétültek. Igy van ez a világon! A legnagyobb öröm mellé a sors mindig készentartja az ürmöt is! mormogá komoran és lement a toronyba. Páter Julián megint egy stafétát küldött. Itt van, olvasd. Nos?
Ezek egész életükben ötven emberrel ismerkednek meg, a Szénatéren és a Krisztinavároson soha tul nem mennek. Az a fiu majd egy év óta nem mozdult ki az udvarból se és tudja, hogy nem is fog többet. Ezért. Hogy nézett rám. Gyere. Nem jövök többet ide. Nem akarok soha többé ide jönni. Igy beszéltek, Aztán kimentek a Lovas-utra és találkoztak Zelma nénivel, aki ruhakihordásról jött haza.
Méltóztassék fölsétálni nagyságos úr a vörös selyem bútoros szobába. Ezalatt Eveline grófné is előkerült és segítségére jött atyjának, ki nagy buzgalmában azt sem tudta, melyik oldalára kerüljön a nagy egyházi méltóságnak s csaknem ölben vitte föl a lépcsőn.
Az ápolóné bejött s az ágyhoz csoszogva, ünnepélyes ábrázattal szólott: A tisztelendő ur itt van. Az asszony ijedten hebegett: Még nem. Még nem. S valamicskét emeltebb hangon szólott rá a még mindig az ágy mellett gubbasztó ócska viklerre: Szőcsné, adj másik kabátot reám. A fodr... Iszonyu, görcsös köhögés jött rá s a közben intett egy elalvó pillantással az ágy mellett a székre, hogy: ott van.
Volt egy vendég, aki mindig ugy jött be, mint a hogy én biczegek a ballábamra; figurát csináltak belőlem, lökdöstek az asztalok között, a kávés tegezett és kiabált reám: szedd a lábad te sánta lidércz! odább te göthös! A vendégek kaczagtak, egyszer a konyhából bekérték a kalapomat, teleöntötték sörrel s a fejembe csapták; én voltam a kávéház komédiása. De nem szóltam egy szót se.
Szerencséjére egy jámbor oláh jött rá szemközt. „Ugyan földi, szól a tudós fogja csak a lovam kantárát, mig leszállok róla, aztán majd átvezetem a vizen.“ Az oláh világositotta fel aztán, hogy egy csepp ló sincs alatta. Egyszer meg a színházba ment a Próféta előadására. Előadás alatt eszébe jutott, hogy neki van valami ócska okirata e felől a leydeni próféta felől.
A Nap Szava
Mások Keresik