United States or San Marino ? Vote for the TOP Country of the Week !
Százkilenc esztendő előtt sugarasabb ősz járt a berettyókovácsi pusztán. Dér alig fogta a hervadó füvet. A lápos elmélyült ezüsttükrében vénülő szépasszonyok telhetetlen hiúságával nézegette magát a felhőtlen magasság s lenn a síkon, az istrázsát álló jegenyék fölé, hálós aranysátort vert délszínben a nap.
De sokszor látni, hogy megkapta a kanyarót olyan gyermek is, aki sohase járt közel kanyarós beteghez. Azt is tudjuk, hogy sokszor tüdőbetegséget kap az olyan gyermek, aki körül az egész házban egy tüdőbeteg sincsen. Olyanról is hallott már mindenki, hogy egészséges családban beteges gyermekek vannak és az emberek nem igen tudják, mitől olyan véznák, betegesek azok a gyermekek.
Sándornak is feltünt ez, ki folyton neje nyomában járt és szokása szerint e nyugtalanságot is a maga módja szerint magyarázta. Kire várhat oly türelmetlenűl? gondolá magában. Szeme minduntalan az ajtó felé fordúl, arcza földerűl és kipirúl az örömtől, ha az ajtó nyílik s újra elszomorodik, ha közömbös ember lép be rajta. Valakit vár, annyi bizonyos. Ki lehet az? Ki lehet az?
Nem arról van most szó, vágott közbe Sándor, hanem arról, tud-e ön e rágalomról valamit és kész-e róla fölvilágosítást adni? Kész vagyok, felelt a plébános. Üljenek le és hallgassanak meg nyugodtan. Biztosítom, hogy nyugodtan hallgathatnak. Két évvel ezelőtt, mint e levél is mondja, Klára jegyben járt egy fiatal emberrel. Mi a neve? kérdé Sándor.
De Manó, úgy látszék, többet tudott; diadalmas arczczal s izgatottan járt föl s alá a hullámzó csoportok közt, gyakran kitekintve az ablakon s néha-néha jelentős pillantást vetve Atlasz úrra, ki a terem egyik szögletében ült, hallgatva és magányosan.
Érdekes, ugy-e érdekes, most csak meg kellene találni azt a disznót, a ki elvitte, de nincs köztük, nincs... Jöjjön nézze meg... Megint fürgén fölugrott s vitt magával a csürig. A nagy kapu előtt egy legény járt le és föl vasvillával, mint valami katona. Az öreg idegesen intett neki, hogy nyissa ki a kaput. A legény leszedte a nagy lakatokat s föltárta a két nagy kapuszárnyat.
«Két évvel ezelőtt, folytatá Manó az olvasást, jegyben járt egy valóban előkelő fiatal úrral, de az eljegyzés hirtelen fölbomlott, Boglár Kálmán párbajt vívott leánya volt jegyesével s aztán hosszú időre eltűnt a fővárosból leányával.
A régi írók műveiben keresett felvilágosítást: hogy nem talál-e valahol oly felfogást, amely máskép magyarázza az égitestek mozgását, mint Ptolemeusz. Keresése eredménnyel járt.
Esztheyre gondolt, ki tegnap az ügyvédnél járt, s ama gyanú szállta meg, ha nincs-e összeköttetésben annak látogatása Dózia távozásával?
Tehát midőn a koronázási ajándékot kiosztották, egy, majdnem két évtized szenvedéseitől megtört, ütött-kopott ruházatu egyén, ki arczán a borital tulságos élvezetének kinyomatát viselte, és szintén honvéd volt: azon alkalommal, midőn Deák közbenjárását a segély iránt az „öreg ur“-nál kikérni járt, annak egy egész öltözet fekete ruháját ellopta.
A Nap Szava
Mások Keresik