United States or Cyprus ? Vote for the TOP Country of the Week !
Kenyér, száraz lengyel kolbász és sajt volt a menázsi. Szótlanul ettünk. Legalább a kis villamos zseblámpám volna itt, mondottam majszolás közben igaz! hiszen nálad hagytam, Regina. Igen, nálam maradt, de már nincs meg, válaszolta a leány útközben valahol elvesztettem... Már nem is tudom, hogy hol.
A drót hordja szét a világosságot az utcákon s hol elalszik, hol nem. Ez igen nagy haladás a világosság irányában. Harminc esztendővel ezeknek előtte még nem égett az utcán semmi. Mert miért égett volna, mikor még a házakban is csak imitt amott égett a világító olaj. Némely úri ember a gyertyát szerette, más helyen pedig jó volt a tatar is. Ez a tatar már egészen kivész.
Azonkívül általánosan feltünt a két leány szépsége, mert Klára is igen csinos volt, Dózia pedig rendkívüli szépségnek ismertetett el.
Az öntésnél a folyós ólom a betüodor homorú formájában megszilárdult, az ólmon a betü formája domború alakot kapott és miután lecsiszolták róla az öntésnél kapott ólomcsapocskákat, készen volt az ólombetü. Ezzel az eljárással igen lassan ment a betü öntése.
Nem sokat, kérem, mert ha Guravecz bevesz valami pénzt, hát abból már vissza nem lehet kapni semmit. Igen hitvány ember. Nála el van temetve a pénz. S ezzel szemben hiábavaló az én minden mesterkedésem.
Minekutána szükségesnek találta Pintye Gregor magának bent a várban egyetértést szerezni, az első, kire gondolt, természetesen Bogdanu volt; de ugyan oly hamar eszébe jött a bojár lelki tehetségeinek csekélysége, és restsége, ez elrémíté a haramiát első gondolatától; mindazonáltal hosszú tanakodás után csak hozzá kellett visszatérni, mert Gyurkáról legalább bizonyos lehetett, hogy általa, mint a dologban igen érdekelt által, elárultatni nem fog, míg a várnak minden egyéb lakói e fő pontban meg nem bízhatók valának.
Majd elmegyek valamerre hidegvizre, kikuráltatom magam, mert valami nehéz nem lehet a betegségem. Soha maniatikus hajlamaim nem voltak... De igen, mégis egyszer, ez is inkább komikus, de ön előtt nem akarok elhallgatni semmit. Egyszer azt hittem, hogy üldöznek. Már nagy deák voltam, hetedik vagy nyolczadik osztályos... Különben mit tartozik ide az egész. Hogy mondjam?
Valóságos tehén: mindene széles és húsos, zsíros karjai, nagy lábai, nagy melle, vastag combjai... Piha, ez szép? Szép, ha egy úri kisasszony akkora, mint egy vaskos parasztlegény? Volt akkora, mint te... igen, volt akkora, mint te. Teringettét! Most legalább azt is megtudtam, hogy vaskos parasztlegény vagyok. Jól haladok. Fogj hozzá és ne beszélj többet!
Hiszen veled ment el! kiáltott rá magánkivül. Igen, nem gagyogott a fiu de most nincs sehol. Az asszony arcza elfehéredett, mint a tej és hátraesett a széken. A fiu ettől még jobban megijedt, meg fölhányta az ágyakat s benézett még a szekrények alá is a barátja után, igyekezett elmondani a dolgot ugy, a mint volt. Mentünk... mentünk a vason, a melyiken a kocsik járnak.
Most a kanonok is elpirúlt és Eveline grófné titokban bosszúsan megrántotta apja kabátját, hogy hallgasson. Bogdán apát-kanonok úr azonban igen elnéző és nagylelkű volt és semmi sem zavarta meg leereszkedő nyájasságát.
A Nap Szava
Mások Keresik