United States or Hungary ? Vote for the TOP Country of the Week !
Az öreg doktor fölkapaszkodott a kocsiba, a kocsis hátrafordult, de nem azt kérdezte meg, hogy hova mennek, hanem az indulás előtt még bizalmasan, öregesen elbeszélgettek egy keveset.
Feri pedig a parterre váltván jegyet, onnan nézte, hogy hova fejlődik ki ez a krizis. A delnők csak fintorgatták az orrukat, tartották a zsebkendőket szájuk elé; de nem kevésbbé neheztelt a jámbor atyafi is s tekergette a nyakát jobbra-balra, fujt maga elé nagyokat, mint a ki nem szereti az állapotot, nézegette, hogy merre lehetne innen valamiképen megszökni.
Eltünt az intézetből? kérdé csodálkozva Jakab. Nem! Innét a palotából. Tehát itt volt? Egy este magammal hoztam, mert mint az intézet tulajdonosnője mondá, titokban akart onnét eltávozni s rájöttek szökési szándékára és ő nem akarta tovább magánál tartani. És hova szándékolt menni az intézet elhagyása után? kérdé Oroszlay folyton a képet szemlélve. Azt nem akarta megmondani.
De hát a másik, az igazi Dózia hova lett? kérdé Kardos látható nyugtalansággal. A kérdett súgva mondta: Itt van a háznál. Somorjay Juliska néven.
Még ezt is elveszi tőlem? Olyan nagy bánat volt a hangjában, hogy a leány megsajnálta: Nem veszem el, mondta hirtelen azért sem veszem el. Gondoljon, amit akar. Katicám! A zászlós a jó meleg szánkótakaró alatt a kis leány kezét kereste. Adja ide, szívem, adja ide, hadd szoríthassam meg egy picit. Nem! Hova gondol? Nem. Látnak is... És ha nem látnának? A leány hamisan mosolygott: De látnak.
Hova fordúljak? Írjak neki? Tudja, hogy a tollal nem igen tudok bánni, még kevésbbé, mint a szóval, pedig ebben sem vagyok valami nagy mester. Jobb szóval, mint tollal. Én azt tanácslom, vesse el bizalmatlanságát, álljon Klára elé s őszintén, nyiltan kérdezze meg tőle, akar-e nejévé lenni? És ha azt feleli, hogy nem akar? Akkor nem is lesz, és nincs az a hatalom, mely rá kényszerítse.
Másnap visszatértek hozzá, hogy nem ér ez semmit, válaszsza el őket megint. Jól van, monda Reverend Clock: és kivitte őket az udvarra. Ott megfogott egy tyukot. Annak a két lábát kezébe adta a férjnek, a nyakát az asszonynak, maga pedig fogott egy éles bárdot, s derékon ketté vágta vele a tyukot. No, már most „a halál választott el benneteket“, mehettek a.... majdnem megmondta hová! Tud németül.
Különben megbízhatik bennem, mert tudom én, hogy mi a kötelesség. S csöndesen poroszkált előre a jól ismert úton. Vidovics Feri számított erre a hűségre. Annyira megbízott a lova erkölcsében, hogy alig haladtak pár száz méternyire, nyugodtan elaludt. Ha tudta volna, hogy hová viszi az ostoba állal! Mekkorát rántott volna a gyeplőn! Mint fordult volna ellenkező irányba!
Mennyei Úristen! folytatá Atlasz úr, összecsapva kezeit, hová jutottunk, hogy nekem kell egy grófot a grófi életre tanítani! Igaz, hogy eddigi vállalataim rosszúl sikerültek, mondá a fiatal gróf, elgondolkozva, de az mindenkivel megeshetik. Ki tudja, hátha ezentúl szerencsésebb leszek üzleteimben?
Lehet, hogy csak rám tette azt a hatást mondá az ügyvéd, de azt szeretném tudni, hogy jött a grófné arra a gondolatra, miként gyámleányom csakugyan összeköttetésben van védencze távozásával? Ő maga beszélte mindazt, a mit most ismételtem önnek. Nos, akkor nem mondott igazat, jelenté ki határozottan Holcsi. Kegyed tehát nem tud arról, hova lett az a fiatal leány, kit keresek?
A Nap Szava
Mások Keresik