United States or Zambia ? Vote for the TOP Country of the Week !


Visszatettem a szalonnát többi kincseim közé és megint csak az iménti kérdést intéztem hozzá: Most már, hogy nem éhes, megmondhatja, miféle szél fújta erre és hogyan hívják? Regina. Regina? Errefelé is szeretik a bibliai neveket, mint a székelység közt? Ott vannak efféle nevek. És aztán miféle Regina? Regina. Ezt már hallottam. De miféle Regina?

Azt kell megtudnunk, és végére is fogunk járni. Én már minden intézkedést megtettem arra. De most azt kell elhatároznunk, hogyan szabaduljon tőlük, mert tovább nem engedem, hogy körmeik között maradjon. Hova menjek? kérdé szomorúan a leányka, elhallgatván, hogy ő már maga is gyakran gondolt a távozásra. Egy tisztességes családot fogok keresni, melynek gondjai alá helyezem. De addig?

Összeszorította a fogait s egy hangot se felelt. Közöttük a beteg azonban föltámaszkodott a fél karjára s kérdőleg nézett mind a két asszonyra. Szőcsnének még mintha intett volna is, hogy csak előre. Uszította, mint a harapós kutyát, s megerőltetve a szemeit és az agyát, leste, hogy hogyan fog elsápadni a kenőcs alatt is a hiu vén asszony. Szőcsné azonban mintha egyebet gondolt volna.

Mint tudjuk, visszautasított annak részéről minden kérdést, s a kis lakatlan szoba láttára valóságos keserüséget érzett, visszagondolva Klára napfényes, vidám elbeszéléseire, hogyan fogják együtt tölteni az életet.

Ujra fölállott várta, a mig odaérnek, hogy keresztülgázolnak majd ezen a semmin, valami rongy parasztnak az összelopkodott korlátján... egy pillanatig azt is látta, hogyan buknak egymásra a kocsi előtt a lovak s aztán ő is beesett közéjük.

De nem elég csak azt tudnunk, hogy mi okozza a betegséget, hanem hogyha óvakodni akarunk tőle, akkor azt is meg kell tudnunk, hogy hogyan és hol éri a gyermekeket a fertőzés vagy egyéb baj, amitől beteg lesz. Tudjuk például, hogy kanyarós gyermekhez nem szabad közel ereszteni az egészséges gyermeket, mert megkaphatja a betegséget.

A leány rámbámult, azután lehúnyta szemeit és olyan sápadt lett egyszerre, mint a halott... Szinte megrémültem tőle. Az iménti boldog vérszín eltűnt vonásairól, fehéren, halotthalaványan, megdermedve feküdt karjaimban. Ijedt zavaromban azt sem tudtam, hogyan fektessem le minél csendesebben a földre és melléje térdelve, mit mondjak neki, ha majd fölnyitja a szemeit.

Ez nekem jól esett... Lám, lám... gondoskodik rólam... Ott maradtam egy-egy perczre az asztalnál... Beszélgettünk... A másik leány kaczagott; azt hiszem azon mulatott, hogy hogyan tánczolnak a kezemben a sörös poharak, a mig járok; ő leszidta, hogy viselje becsületesen magát; ezt mondta a rendőr is, aztán jöttek máskor is és hamar rendbehoztunk mindent.

Ki vagy? Hogyan jössz ide? riadt megdöbbenve. Nevemet már megmondám! Cordovából jöttem, az alchymia felkentjéhez; szolgálatomat és tudományomat felajánlom neki! felelé másodszor is mélyen meghajolva. Bornemissza egyszerre megrázkódott.

Csodák pedig már rég nincsenek... tehát hogyan került akkor mégis ide az én gyufatartóm? Bolond ügy. Leghelyesebb, ha megmakacsolom magamat és úgy teszek, mintha az egész rejtelmes dolog csöppet sem érdekelne. Bánom is én, akárhogy került ide ez a jószág! Semmi közöm hozzá. A vörös kipottyant a gráciából... Gyerünk tovább.

A Nap Szava

cókmók

Mások Keresik