United States or United Arab Emirates ? Vote for the TOP Country of the Week !
Letelepedtem egy üres történyesládára. Ne dühösködj, Regina válaszoltam engesztelő hangon.
Elhaló hangon éppen csak annyit sóhajtott oda a szép kalap alatt némán figyelő asszonynak: Bizony, téged is csunyán megtépett az idő, édesem... S hirtelen Szőcsnéhez fordult, és ha nem lett volna végképpen fogytán az ereje, talán a hajába markol. Annyira dühbe hozta az, hogy most a jó barátnőjének nem mondogatott oda ő helyette. Utoljára.
Ő jobban meg volt lepve, mint én. Mi az ördög! kiáltotta harsány hangon csak nem ennek az isteni gulyásnak illata csalta ide? Nem a gulyásillat nyomában járok, Heiszer úr válaszoltam a derék szanitécnek, aki eközben barátságosan megszorította kezemet s hangosan elkiáltotta nevemet emberei számára is, hadd tudják, kinek a becses személyét tisztelhetik tábori bográcsuk körül.
Földre szegezé szemeit a haramia, vonásait a fájdalom szaggatá ki idomokból, de ábrázatát nem szelidíté a fájdalom, mert nyers élete keményebben belé edzette a vadságot, mint sem bú vagy öröm gyengíthették volna. Vedd vissza ezen boldogtalan jelt. Folytatá az öreg előbbi beszédét, már gyengébb hangon, s fia lábaihoz veté az arany lánczot, melyben egy vastag arany emlékpénz függött.
Nincs! erősítette heves hangon a leány ahánnyal csak találkoztam, az mind alávaló gazember volt. Hát hiszen persze, persze... Okos ember azonban óvatosan kerüli ennek a dolognak körülményesebb megvitatását és nem feszegeti a magyarázatot.
És akkor sem fog rettegni egy valódi magyar előtte, s a gyenge hölgy is megmutatja, hogy lelki ereje hatalmasabb egy rabló fejedelem erőszakánál. Vága erős eltökélett hangon Szirmay beszédébe. Vén csevegő, némulj el magad, hogy én meg ne némíttassalak.
Hogy mit hiszek ezekről az utakról, melyek évek óta tartanak és ismétlődnek, az az én dolgom, viszonzá vállát vonva, s kevés tisztelettel a komorna, majdnem kétértelmű hangon, mit csak olyan cseléd engedhet magának, ki úrnőjét felnőni látta. Gondolj, a mit akarsz! viszonzá félig haraggal, félig mosolylyal az úrnő, s helyet foglalt egy karszékben és kinyujtá szép, hosszúkás formájú lábát.
Akár én, akár te! szólott eltökélten, mire José arcáról nyomban eltűnt minden öröm és szemeiben a keserű csalódás és elfojtott harag lángja lobogott. Bornemissza megvetően mérte végig: Erősebbnek hittelek! Ingatag te, ki a jöttödet megelőző jelek dacára is kétkedel! Miben bíztál, miben reméltél hát eddig? kérdé szigorú, megrovó hangon... José lesütött szemekkel hallgatott.
A vendégek, magok sem tudva miért, éljenezni kezdtek, a pezsgős palaczkok dugói hatalmasan durrogtak, a poharak egymás után ürültek ki, a jó kedv és zaj tetőpontjára hágott, és az apát-kanonok úr, kit a czigánytus szónoki kötelességére figyelmeztetett, fölemelkedett helyéről, föltartotta tele poharát s ünnepélyes és kenetes hangon hosszú felköszöntőt mondott.
Integetett, hogy fordítsam a színére. Az a szőrösebbik fele, az szárad nehezebben magyarázta oktató hangon. Helyes, válaszoltam engedékenyen de a viszáján nem szívná ki annyira a nap. Nincs mit kiszívni rajta, hangzott a fitymáló válasz kopott rongy ennek a színe is, a viszája is. Hm... már megint! Ez íme, megint annyira értelmes megjegyzés volt, hogy öntudatosabbat kívánni sem lehetett volna.
A Nap Szava
Mások Keresik