United States or Burundi ? Vote for the TOP Country of the Week !
Kedves és finom ember ez a püspöki titkár szólt közbe Atlasz úr elégedetten. Selyem reverendát és lakkczipőt visel, egészíté ki Sándor a személyleírást. Azt mondta hát, hogy ő excellentiája ezer bocsánatot kér, de betegsége miatt nem lehet hozzám szerencséje s majd a püspöki helyettes, a nagyprépost fogja elintézni ügyemet. Maga a titkár vezetett hozzá. A nagyprépost is főpap? kérdé Atlasz úr.
És ebben a boldogító reménységében ott volt mellette ez az édes jó asszony, aki csudásan finom megértéssel tudta szeretni a munkáját s olyan szépen, okosan, melegen, lelkesen érdeklődött minden iránt, amit dolgozott, hogy a legkisebb valamirevaló alkotása sem maradt jutalmazatlanul.
Egy szót sem szóltam többet. Már nem kértem sem a szerelmét, sem a csókját. Nem ostromoltam. Megkináltam egy cigarettával, mint olyankor rendesen, amikor izgatottnak láttam. Én is rágyujtottam. Együtt dicsértük a finom egyiptomi szivarka zamatját: igértem neki belőle másnapra százat, örült neki. De a szemében megdöbbenést, tünődést, szorongó kérdést láttam: "mi történt most?!"...
Ha kész ön azt felvenni, a királyt fogja szolgálni benne: és nem tovább, mint négy napig“ A fiatal férfi végiggondolt az ajánlaton és ráált. Négy napig testőrhuszárkodott báró Sina mellett, s ez alatt deli alakja s finom modora által még azok figyelmét is magára vonta, a kik különben nem szokták az ilyen öltözetben levő embereket észrevenni.
Egy egészen fiatal, aki finom csipkekendőbe könnyezett és sokszor emlegette a kedves nénit. A férj ilyenkor idegesen nézett oda. Aztán volt ott egy öreg asszony, akinek az arcán azonban müvészileg el voltak kenve a ránczok s akinek pompás kalapja alól éppen csak egy kicsit szürkébe játszó haj kunkorodott elő. Egy másik asszony valami szegény rokon volt.
A gigantikus testben ugyanis finom és álmodozó gyermeklélek pihegett. Nem félt a legvadabb ménektől és megbirkózott a legsulyosabb pörölyökkel is; de nem mert szemükbe nézni a hetyke és kacér kis parasztlányoknak és könnyekig elérzékenyedett egy históriás ének hallatára.
A gyermekek nevelése fényesen sikerül, modoruk előkelő, ízlésük finom, s úgy tudnak költeni, mint apjuk szerezni. Nincs bennük semmi, a mit megvetőleg zsidósnak szoktak nevezni s a mivel őt annyiszor letorkolták életében.
Ez az eset a halhatatlanságnak, a memoárirodalomnak való pompás csemege erősítette őszinte és finom elragadtatással ... Ugyanígy kommentálta a műbarátok körében és a Fészek Club kártyaasztalánál, a Folies Caprice egy lefüggönyözött páholyában és az Intim Színház kulisszái között ...
Mondja, Kékessy úr, szólította meg, ön tapasztalt ember ... honnan van az, hogy minden szinésznő rosszul öltözködik?! Hogy május avagy december hó minden művésznő másképp jelenik meg a napfényen, mint a többi páváskodó szép?! Hogy ha szegény,egy korona értékü cafranggal, akarja, nem akarja, föl kell tünnie s hogy ha annyi a pénze, mint a polyva, nem tud úgy öltözködni, a hogy bocsássa meg az úriasszonyok?! Hogy ha egyszerü és finom akar lenni, cifrább, mint egy mór épület s hogy egy öreg, tudós asszonyban is rá lehet ismerni az egykori művésznőre?!
Akár bámulatosan finom látása, akár természetes ösztönei vezették meg lehetett benne bízni, hogy amit megfigyel, igaz. Összefogta szakadozott szoknyácskáját és még egyszer intett, hogy maradjak veszteg. Azután félrehajtotta a bokrok sűrű levélzetét és az így támadt nyiláson keresztülbújva egy kígyó nesztelen ügyességével eltűnt szem elől.
A Nap Szava
Mások Keresik