United States or Martinique ? Vote for the TOP Country of the Week !
Szeretni kell mindent. Ki kell tárni a szivünket s nem elzárni. Ez a föld, ugy a milyen, soha se fog fölemelni, sok benne az, a mi bepiszkít, de az én eszményem szép, az nekem az anyag a művészetben, nem a mire nézni sem tudok. Szerelem, hála, becsület, jóság, természet semmiben sem fogadni el azt, a mivé tették az emberek, hanem a mint mi nézzük.
De most rászólt a gazdája; leintette: Pfuj, öreg! Majd máskor. Ma nem bokrászunk, vén csacsi. Feljebb mentek. A domboldal csupa pázsit volt és egyszerre csak egészen elkékült. Rengeteg ibolya nyílott ott. A föld ibolyaillatot lélekzett. Innen nem lehetett egykönnyen elmozdulni. A fiatalaszszony letérdelt, úgy simogatta, csókolgatta, szedte a csuda kis kék virágot.
Ilka! kiálták a szeretők, s egymás ölébe forradva, adák és vevék a nem reménylett viszontlátás kéjeit, mely szerelmeseknél a föld minden üdvei között a legnagyobb, legtisztább lehet, csak azért is, mert az egész külvilágot, s magát az életet is elfelejteti.
A Föld körülhajózásának gondolata, melyet Kopernikusz idejében kíséreltek meg először, ép abból a feltevésből indulhatott csak ki, hogy a Föld gömbalakú. Ezután azt a kérdést veti fel a tudós csillagász, hogy mozog-e a Föld? Kopernikusz előtt azt állították, hogy mozdulatlanul áll a mindenség középpontjában és az égboltozat fordul meg körülötte. Valóban, a látszat emellett szól.
Mikor ő meglátja, hogy a Gergő bement a tanyába, melynek ablakában kialudt a világ, előlopódzik, fekete szűrt kerít a nyakába és csöndben odamegy a fekete éj és a fekete szűr leple alatt a lovakhoz. Kihúzza a cöveket a földből és elhajtja a tanyára a lovakat. Ezzel aztán készen van minden. A föld forog tovább, mintha semmisem történt volna.
Belsejét szőrökkel, tollakkal bélelik ki. Fészküket minden tavasszal újból felkeresik, kitatarozzák és újból kibélelik. A legegyszerűbb fészekalja természetesen a föld. A vadon élő tyúkok, fajdok sokszor a puszta földre rakják tojásaikat, máskor meg egy kis gödröcskét keresnek vagy kaparnak, amelyet szegényesen kibélelnek.
Lullus Raymundus átdobta magát az erkély korlátján s letérdelt előtte: Bocsáss meg, Ambrosia, de el kellett jönnöm. Ambrosia hátralépett s karjait védőleg terjesztette maga elé. Ne húzódj el tőlem, folytatta Raymundus, akinek szavai egyszerre fölszabadult áradatban ömlöttek, az a szerelem, amely engem idehajtott, tiszta és szent, amilyen te vagy, nincs rajta a föld szennyéből semmi.
A kis vörös egészen természetesnek találta az ajánlatot. Jó! biccentett a fejével menj és hozd el. Elindultam. De rögtön gyere vissza! Különben nem maradok itt. Maradhatsz bátran, szóltam vissza neki a vállamon keresztül századszor mondom, hogy nem érhet semmi veszedelem. Nem, nem! Azok a föld alól is kibújnak... félek...
Ez az oka annak is, hogy bárhova kerülnek, lopnak és fosztogatnak, mintha mindenikük született tolvaj volna. Mindjárt kilenc óra, Regina, »capistrángot« itt nem fújnak, de anélkül is letesszük a fejünket és alszunk, ahogy tudunk. A leány intett, hogy érti. Jól van. Itt a pokrócom, tedd magad alá és használd szalmazsáknak. Ez a homokos föld inkább kemény, mint a kő, semmint lágy, mint a pihe.
A következő helyet a Föld foglalja el, amely a maga holdjával egy év alatt futja meg pályáját, majd a Vénusz következik 9 hónapos és végül a Merkúr 88 napos pályafutásával. Mindezek középpontjában pedig a Nap áll. »Lehetett volna kérdi Kopernikusz ennek a fényes csillagnak jobb helyet kijelölni, hogy ezt a pompás épületet megvilágítsa?«
A Nap Szava
Mások Keresik