United States or São Tomé and Príncipe ? Vote for the TOP Country of the Week !
Mint banderistának kolcsag tollához még néhány aranyból csinosan készitett buzakalász is vala tüzve, jelképeül az élettermő rónaföldnek, a hol lakott. Hol termettek ezek a buzakalászok? kérdi tőle gunyosan egy udvari ember Budán. Illyeket termett a magyar föld, mig a német föl nem mérte, válaszolá boszusan Józsa Gábor, ki nemesi birtokának erőszakos felmérését el nem felejtheté.
Odameresztette mindenki a szemeit a nagy ajtóra, a mit a messze külső világítás feketén hagyott. Aztán hangos szó hallszott: Fogd a fejénél! Emeld, jobbra s négy ember lassan kiczepelt egy ajtódeszkára fektetett testet és lefektették a szalmára, ami hosszu vonalban el volt már készitve azoknak, akik még következnek.
Alig hallgatott oda, csak nézte a sötét zafir csillogását. S ahogy tekintete belefelejtkezett a mosolygó szép szembe, egyszerre azt a megdöbbenést érezte, mely akkor fogja el az ideges embert, ha a hajó lámpájának világánál sokáig néz bele a sötéten csillogó, mély, szédítően mély vízbe. Menjünk, szólt Lola.
Oh igen, ez még a régi világból, a nagy tajtékpipás vén kecskék világából való szokás... ugyan hogy nem száradt el a kezük szára? Tehát János oldalt kerül és azt mondja halkan: Tekintetös úr. En világéletömben kórmánypárti voltam. Azt mondja erre a bíró: Azért csak hat korona a bírság. János megütődve és gondolkozva néz rá. Hogy nini, hát ejnye, a jó reggelét neki. Ez már csakugyan hogy csakugyan.
Ami kevés készletet a nyírfám alatt levő Grabenből el tudtunk hirtelenében hozni, az épen csak hogy magunknak volt elég néhány napra, még egy harmadik szájnak nem jutott volna belőle. Az orosz katonák pedig főleg épen azért szöknek meg, mert hol kapnak enni, hol nem. Egy öreg csiga se mászik lassabban, mint az ő trénjük.
Annyira csak tán mégis asszony vagyok. Ha már a kezemben van! Ha már elvesztetted nálam. Úgy e, milyen gyönyörű stilus. Talán el legyek ragadtatva? Igazad van. Nekem mindig igazam van. Most az egyszert kivéve. S ugyan miben nincsen most igazam? Abban, hogy megcsaltalak volna. „Volna?!" Hisz' nem csaltalak meg. S ez a levél? Az sem bizonyít.
Vigye el az ördög Horváth Jóskát, meg az egész úri társaságot, Van der Kerkhoven kisasszonynyal, a sokszoros milliomos hollandus leánynyal együtt, akit reggeltől estig neki kellett mulattatnia, mert a többiek nem igen szerették a francia és egyéb pogány nyelveket: neki már elég volt a mulatságból.
Az egyház régi erős épület vala zsindelylyel fedve, csak tornya látszék ingadozó állapotban sínlődni, mit tág repedései, s nem épen egyenes állása árultak el.
Térjünk el elbeszélésünk eddigi helyéről, Nagybányára fordulván. Senkit sem akarunk a város leírásával untatni, csak annyi legyen megmondva, hogy szemben a nagy templommal emelkedék Ablakosy úr háza, melyben egy személyre akadunk, ki a jelen történetben nagy szerepet igért játszani, ő lévén az első, kit kegyes olvasóinknak és szép olvasónéinknak bemutatni szerencsénk volt.
Sőt szivesen láttak, mint mérnök szerepeltem, ki ügyekben jár Genfben, s ügyes manipuláczióval méltóságod levelét is kezébe juttattam Dózia kisasszonynak. Választ azonban nem hozhattam, mert kétszer fölkeresni őket veszélyesnek tartottam. Beszéljen, beszéljen! Mondja el, hogy jött nyomukra a hölgyeknek?
A Nap Szava
Mások Keresik