United States or Indonesia ? Vote for the TOP Country of the Week !
A kertből kerülhetett elő, mert egy halom virágot tartott a kötényében. Nem is festett rosszul a bunyevác asszonyok viseletében. Sugárzott az egészségtől s olyan volt, mint a frissen nyilt tulipán. Van der Kerkhoven kisasszonyt már nem lehetett elkerülni. Annál jobb: legalább egyszer s mindenkorra elbúcsuzik tőle.
Az otthon maradt hölgyek és gyermekek örömlázra gyuladva rohantak elő házaikból és szaladó férjeiket diadalmasokként akarták fogadni, de ezek az ölelés helyett földre dönték a szíveskedőket, megosztva velök félelmök súlyának egy részét, mely alatt magok is alig állhattak.
Az alkony homálya sötét éjszakára kezdett válni, midőn kilépett a kapun, melynek belseje már meg volt világítva, s a portás a palota előtt jobbról-balról álló lámpákat gyujtogatta. Jakab gróf nem tudván kiszámítani, mennyi időt töltött a grófnénál, óráját húzta elő, s rápillantva látta, hogy hét óra múlt, ebéd ideje van és ment a kaszinóba.
Sem puskalövés nem esett, sem shrapnel nem vágott le több a hátunk mögött levő erdő épen eléggé megtépázott fái közé. Rövid vártatva meghallottuk Morelli kapitány úr jeladó sípjának avizóját is. Mára schluss! kiáltott oda a mester a fülelő legényeknek elő a sajkákat, gyerekek és iparkodjék mindenki a menázsija után. Aki későn érkezik keveset kap. Laufschritt!
A kisasszony alatt megingott a föld. A kocsis lármázta elő a szobalányokat. De mégse volt szükség rájuk, a maga erején ment fel a második emeletre, a hol a bátyja lakott. Az inas utját állotta s azt mondta, hogy a gazdája még alszik. Keltsd föl rögtön. Mikor bejutott a rendetlen szobába, ráesett egy székre. A bátyja álmosan kérdezte meg: Mi bajod?
Valami útfélének vagy akár csak ösvénynek is itt már semmi nyoma nem mutatkozott. Ki tudja, hány esztendő telt el azóta, hogy ezen a tájon utoljára járt élő ember. A porrávált tanya lakói nyilván ismerték itt a veszélyes és veszélytelen helyeket, ezek közül a szerencsétlenek közül azonban már csak ez a vörös Regina volt életben... Mehettünk valami egy óra hosszat.
Segélykiáltásait, úgy látszik, senki se hallotta, mert a rablók már jó messzire magukkal ragadták és éppen száját akarták betömni, midőn pár jól célzott lövés a martalócok közül néhányat leterített, a bokrok közül pedig több ember rohant elő. A latrok megfutottak. A szabadítók idegen országbeli kereskedők valának és társzekereikkel, málhás állatjaikkal az erdőség tisztásán táboroztak.
Köszönhette annak, hogy hirtelen megrökönyödésében elfelejtett hivatkozni jó barátaira, a belügyminiszterre és a főkapitányra; hogy nem kiabált hangosabban, dühösebben, élesebben, mint a rendőrellenőr s merthogy tiszta, gyermekes, megilletődött szívében megállott a vér, arra gondolva, hogy milyen botrányt csinált az ostoba fejével, hogy nyomorékká tett egy kétkezéből élő munkásembert és rossz hírbe hozott egy ártatlan kékszemű menyecskét ... Mire eszébe jutott, hogy talán védekezni is lehetne, már késő volt, ott állt a szoba sarkában egy gyuladt szemű zsebmetsző és egy rongyos szoknyáju, rosszszagu utcai leány társaságában, akik torkuk szakadtából röhögtek rajta és komisz öreg szoknyavadásznak csúfolták jókedvükben.
Rettegve gondolt arra, hogy ő maga idézte volna elő szeretett gyermeke csalódását és boldogtalanságát, ama másikért, kit neki tulajdonképen gyűlölnie kellene...
Az erdőben elejtett vadakat elviszik a singaléz kovácsok műhelye elé. A kovácsoknak a vadakért vasból vert nyílhegyeket, ásókat és egyéb eszközöket kell adniok, mert ha nem teszik, akkor a veddák véres bosszút állnak rajtuk. Afrika némely vidékein is fegyverrel kezükben intézik el a vadon élő néptörzsek az árúk kicserélését.
A Nap Szava
Mások Keresik