United States or Pitcairn Islands ? Vote for the TOP Country of the Week !


A reggelinél négyen ültek az asztalnál s legtöbbnyire Béla csacsogott, ki mindig tudta a társaság legújabb eseményeit és azokat mulatságosan adta elő, elhallgatva olyan történeteket, mik nem a nagyvilágban folytak le, s azokat csak atyjának mondta el, ki hozzá hasonló módon élvezte azokat, sőt majdnem fiához hasonló módon tölté napjait.

Egy egészen fiatal, aki finom csipkekendőbe könnyezett és sokszor emlegette a kedves nénit. A férj ilyenkor idegesen nézett oda. Aztán volt ott egy öreg asszony, akinek az arcán azonban müvészileg el voltak kenve a ránczok s akinek pompás kalapja alól éppen csak egy kicsit szürkébe játszó haj kunkorodott elő. Egy másik asszony valami szegény rokon volt.

Amíg ezeket szaggatottan maga elé mormogta, meggyujtá a páros karú gyertyatartóban levő sárga viaszgyertyákat és a mellékhelyiség egy elfüggönyzött szekrényéből több nagy könyvet és régi kéziratokat hozott elő, azután magashátú karosszékét a gyertyák fénykörébe húzva, ezek tanulmányozásába mélyedt.

A legszebb és legokosabb, most jövök hozzád segedelmedért. Mondá Pintye Gregor a havasalföldi testőr kapitány nagy örömére. És miben áll az? kérdé emez. Elmondom tüstént, csak előbb hivasd elő Tógyer utitársadat. Ott a bokor alatt fekszik, hídd elő, Mitruj.

Kardos közelebb hajolt hozzá, mert hangja halkabb lett s majdnem suttogva folytatta beszédét. Eszthey grófné látogatása boldog fordulatot idézett elő a beteg még hátralévő életében.

Amikor így kellő nyugalmát biztosítottuk, felszólítjuk, hogy maradjon csöndben, ne is beszélgessen. Minden szoros ruhadarabot megoldunk, hogy a vérkeringés útja és a lélekzés szabad legyen, két ujjunkkal pedig összeszorítjuk a két orrnyílást és befogva tartjuk, míg tiszta vattát nem kerítünk elő.

Jakab gróf azonnal megismerte benne a fénykép eredetiét, mit Esztheynénél látott, de mennyivel szebb, igézőbb volt az élő, ki szinte nem tudta róla elfordítani tekintetét, s a csodálat oly őszinte kifejezésével nézett , mintha egy szép álomképet látna.

Cinpoharat vett elő, félig töltötte vízzel, elmondta fölötte az örök változás kilenc szavát s pár szemet szórt bele a megtalált kincsből. Reszkető kézzel emelte szájához a drága folyadékot... Megrázkódott. Forró tűz járta át testét s ettől kezdve sem ételre, sem italra nem vágyott többé. Lullus Raymundus megtalálta a halhatatlanság titkát.

Huszt mezővárosnak békés telkei alig láthatón a lefüggő szikláktól zajtalan állottak, mert lakóik mezei munkával elfoglalva látszottak izzadni, míg barmaik a városszélen egy alacsony bokrokkal gyéren benőtt mezőn legeltek, minden oldalról bérczek magasabb és magasabbra emelkedve zárák a láthatárt, alul gazdag lombú tölgyek, feljebb fenyűk tavaszi eleven zöldével borítva, magasabban kopár szirtek még vereses zöldben tüntek elő, s a távolabb csúcsokat a nap sugaraiban ezüstként ragyogó fedezte.

Szereplését ezen útjában bővebben részletezni fölösleges, mivelhogy azóta már amúgy is köztudatú, hogy a lóra az nap egész délután hiába vártak otthon. Sütő valahová betért egy félliterre, azután vett egy másikat, egy harmadikat is, miből egészen könnyen áll elő a tény, hogy Sütőt még másnap este sem találták, akármerre keresték. Igen jól meg tudott bújni, sohasem ott volt, ahol kutatták.

A Nap Szava

fintorgatnod

Mások Keresik