United States or Svalbard and Jan Mayen ? Vote for the TOP Country of the Week !
Tűnő játék már ez, csak a város szélén van még belőle, de ott is egyre kevesebb. Ahogy szaporodik a telefondrót, úgy fogy a sárkány. A nap lassankint lemenőre hajlik, az akác alváshoz készül. A házakból megindulnak így késő délután azok az emberek, akik vasárnap nem vágynak a mező fái közé. Akik egész héten kint vannak úgyis vagy a földben, vagy a víz tetején.
Én ugyan povedáltam egy kicsit tótul, de épen azokat a szavakat nem tudtam összekeresgélni, melyek a hozzá intézendő kérdéshez szükségesek lettek volna, ennélfogva tehát nem állhattam vele szóba ezen a teleszájú nyelven. További próbálkozás helyett inkább elővettem kincstáramat és kenyeret, szalonnát szelve megkínáltam. Egyék, kis leány. No, ezt látni kellett!
Hattyú leül a két hátulsó lábára és söpri a farka a homokot. De söpörsz, véli nagyapó pedig messzi van még a szombat délután. Ezzel a vilojenciának vége is szakad. Mönyhért kifaragta a kanalat és most mán az ág másik feleközetibül villát csinál. Evvel nagyobb gond jár, mert az ágait külön-külön köll farigcsálni. Hattyú nézi a munkát, a szömtelen Matyó mög egyször csak a térgyire ugrik.
A kisasszonyért négyszáz arany, s ezen párduczbőr és fényes forgó, mely most kegyelmeden díszlik, de csak úgy, ha ezen menyecskéért is száz aranyat fizetnek.
Az anya, mint kora magával hozta, sírt és jajgatott, a lányka búját, ha épen nem könnyebbíté is, de legalább fölosztá és más édesebb tárgyra vezeté szerelme; mert szerelmesek örvendeni és szomorkodni a legidegenebb dolgon sem bírnak a nélkül, hogy abban szerelmöknek fő szerepet ne juttatnának.
Már tizenhárom kis napot, ha a lábánál fogva akgatják föl is az embert, csak kibír az ember. De akármilyen a sor, mégis csak évődés az, hogy az a néhány póttartalékos nap-nap után mindent elront. Káplár Suba nem is késik irányukban a fölvilágosítással. Ne úgy csinájjátok, ahogy csinájjátok, hanem úgy csinájjátok, ahogy a többiek csinájják.
A vér fejébe kezdett tódulni, lélekzete nehéz és rövid lett, erősen megragadta Klára kezét és sötéten arczára vetette szemét. Nagy erőfeszítésébe került, hogy féltékeny haragja rögtön ki nem tört rajta; de félig öntudatlanúl föltette magában, hogy várni, vigyázni fog s az első biztos jelre egész haragjával sújtja a bűnösöket.
A blúzom ujja és melle tele volt rászáradt vérszennyel, de ez nem volt az én vérem. Úgy freccsenhetett rá, ki tudja, kinek a sebéből és bemocskolta arcomat is. Zsebtükröm segítségével és benyálazott zsebkendőmmel nagyjában letakarítottam arcomról a rászáradt vért és e művelet közben azt is láttam, hogy semmi híjja sincs a holmimnak.
Az uram, akivel együtt lovagoltam, túristáskodtam, ródliztam, korcsolyáztam, úsztam, sőt eveztem is, ettől az egytől elzárt. Ő maga szenvedélyes vadász; de engem a vadászatain nem kivánt maga mellé.
Megnyergelteti lovát és bebarangolja a pusztát, de fáradtan és kielégítetlenül tér vissza, mintha valamit keresett volna, a mit sehol sem tudott megtalálni. Vállára akasztja fegyverét s vadászatra indul, de gyorsan visszatér és riadtan dobja el puskáját, mert olyan különös vágyat kezdett érezni, hogy az ártatlan nyulak helyett saját homlokának fordítsa csövét.
A Nap Szava
Mások Keresik