United States or Oman ? Vote for the TOP Country of the Week !
Alig tudta elhebegni, hogy ő nem is tudta, hogy nincsen benne alany és állitmány ... JÁNOS: Csak állitmány ... JÁNOS: És ez az ur még verseket mer irni? KATICA: De mennyire, csakhogy ez után már nem hozzám, hanem ujra a barátnémhoz, az én legjobb barátnémhoz ... Hogy kissé feledjek, azóta sokat olvasok, de most már soha sem keresem a módhatározót ... JÁNOS: Pedig ezt még mindig nem tudja ...
No, csakhogy látod. De azt is látom folytatta eltünődve hogy most nincs itt senki, aki parancsoljon. Egyedül vagy, magadnak pedig azt parancsolhatod, amit akarsz... nem? De nem ám! Furcsa... Dehogy furcsa! Tudhatnád, hogy a katona úgy értem, hogy a becsületes és bátor katona sohasem hagyja el azt a helyet, ahová állították.
Lehet, hogy sokkal nagyobb biztossággal botorkáltam volna utána, ha meg lettem volna győződve, hogy jól látott és csakugyan nem a mieink közelednek, hanem az ellenség valamely előretolt őrjárata, vagy detachementja, csakhogy épen erről a leglényegesebb dologról nem voltam meggyőződve.
Te akkor szövetkezel legjobban a második polkamazurkára s töröd a fejedet, melyik bárónét mulattasd, melyik grófné kalandjaival? Négy órakor aztán te is lefekszel: én már akkor ki is aludtam magamat. Abban tehát tökéletes igazad van, hogy nálad is, nálam is épen a nap közepére esik az ebéd; csakhogy egyikünk hat órával későbben kezdi a napot, mint a másikunk.
Kisasszony, én nagyon szegény ember vagyok, megrendelése engem nagy zavarból ment ki, csakhogy ha előlegesen is nem segít rajtam, hozzá sem tudok kezdeni a képhez. A leány egészen természetesnek találta igy a dolgot s egy ötven márkás bankjegyet tett az asztalra. Szépíteni se igyekezett a dolgot s olyan egyenes komolysággal beszélt, mintha legalább is tiz esztendővel idősebb lenne.
Az örömteljes meglepetésé, Cynthia! felelte rá gyorsan... Gondolhatsz mást? Átvenni és folytatni bölcs atyád örökét! Hisz ez volt régi vágyam mindig... csakhogy... Csakhogy? ismétlé kérdő hangsúlyozással a lány. Csakhogy most nem mehetek veled! Ez az, mi elébb megdöbbentett és elkeserített.
A gyerek pityeregve sántikált végig az utczán, a kocsmabeliek pedig eszelősen a sok pálinkától azt mondták, hogy jól van ez igy, meg kell mutatni a kormánynak, hogy ur marad a paraszt azért, a portáján, ha ide hozták is a vasutat. Vajda ordította a legjobban, hogy megmutatja ő, csakhogy már egyszer lássa azt a vasutat. Csak félig volt részeg, az indulat tette vaddá.
Aztán micsoda maskara leszek én egy ilyen bugyogóban? Minden úri dáma hord bugyogót. Persze, hogy hord, csakhogy a szoknya alatt és nem posztóból, hanem lágy vászonból, vagy épen selyemből... okos! Aha! ez igaz... De nem tesz semmit. Ha lágy vásznunk vagy selymünk volna, abból csinálnók meg a bugyogót, mivel azonban nincs, abból kell megcsinálni, amink van.
Igy van ez már a csecsemő gyermekkel is, csakhogy az még nem tud másképen mozogni, mint hogy kapálódzik a kezével-lábával. Ezenkívül pedig a legfontosabb dolog, amivel a gyerek ápolásában törődni kell, a tisztaság. A születésétől kezdve mindig tisztán kell tartani az egész testét, mert sok mindenféle betegség származhatik a piszoktól, a tisztasággal pedig a legtöbb betegségtől megóvhatjuk.
Amikor egészen közel érkezett hozzám, elmosolyodott és maga alá kapva az orosz köpenyből részére átformált köntöst, gyorsan leült a földre. Csakhogy itt vagyok... mondotta elégedetten és ismét mosolygott. Ha kibámultad magadat, adj kérlek valamit ennem, mert nagyon éhes vagyok... tegnap dél óta semmit sem ettem...
A Nap Szava
Mások Keresik