United States or Belgium ? Vote for the TOP Country of the Week !
Ily ádáz harcok között történik a reggelizés, amelynek befejezése némi nyugalmat hoz ifijúr lelkületébe. Vágyai kisebbednek s a folyosóra óhajt jutni. Az nagyon szép. Az ablakokból kéményeket látni, amelyek füstölögnek. Azokat ő egytől-egyig égő gyújtónak nézi, amit el kell fujni. Fu, fu. De hasztalan a munka.
Olyan szerencsétlennek tudnám magamat érezni, és mégis van a neheztelésedben valami boldogító. Az az érzésem, hogy féltesz... Ez nem féltés. Ez csak a megalázottság szégyene, tudd meg. Ne tagadd, féltesz. Ne vedd el tőlem ezt a nagy örömet. Olyan nagyon vágytam én erre mindig. Hányszor mondtam. Mégis megcsaltál. Hát nem tudtad, hogy ezzel olyat rontasz el, amit sohasem lehet jóvá tenni?
Most csinálhatok vele, amit akarok? Nagyszerű, Géza! Tudod, mit fogunk csinálni? Felszabaditjuk Lenkét. Visszaviszszük az erdőbe. Legyen megint szabad. Szamár vagy Alice mondta a szobaur. A liba házi állat. Sohse volt erdei madár. Mindegy, mindegy. Az ősei szabadok voltak. Mi ugyis elmegyünk. A Lenkét felszabadítjuk. Zelma néni! Zelma néni kérem, fogja meg a Lenkét. Kivisszük a hüvösvölgyi erdőbe.
Nem tudtam megállani, hogy el ne nevessem magam. Csak nem haragszol erre az ügyes fiúra? Útálatos... ismételte megvetéssel a leány. Elfintorította orrát és haragjában kiköpött maga elé a földre. Dehogy is! Van ennek esze. Van... Hazug ganef! Egy szó sem igaz abból, amit mondott. Baj az? Szemtelen hazug... Szerettem volna szembe köpni! Ezt az ügyes fiút? Ezt. Huh, be mérges valaki!
Muszáj valamit csinálni, amit fölvehessen, mert az ártatlansággal csak a paradicsomban lehetett takarózni. Elhagyjuk Reginával a Pokoltorkot és visszamegyünk öreg nyírfám alá a régi Standra. Galambos Ganz Árpi a Király-utcából. Orosz köpenyből és nadrágból ruhát igyekszem készíteni Reginának. Ez a művelet szörnyen nehezen megy, de mégis kielégítő eredménnyel jár.
A férj egy Kafter nevezetü vállalkozó volt. Kis, őszes, igénytelen ember, aki éppen csak ennek az ügynek az elintézésére szaladt haza valahonnan messziről, s mintha türelmetlenkedne. Végre is van az embernek egyéb dolga is. Töméntelen üzlet, amit mind le kell bonyolítani. Egy csomó asszony volt még a szobában.
Az ösmerősei valami nagyon is titkos szerelmi okát emlegették ennek a szakadatlan önmaga elől bujdosásnak; de erről senki sem tudott bizonyosat. Végül az itthoniak elfeledték azt a keveset is, ami a dologban talán igaz volt, sőt azt is, amit már csak ők magok találtak ki hozzá. Elfeledték már magát Dombory Lászlót is, aki nem igyekezett az emlékezetét visszaidézni az ő számukra.
Csúnya és veszedelmes babona az, amit sokfelé hisznek a piszokra hajlandó emberek: hogy az ótvar nevű bőrbetegség jó a gyermeknek és a világért se szabad elmulasztani. Ez a babona már nagyon sok gyermeknek került az életébe, mert sok kapott a piszokban halálos betegséget, amit nem kapott volna, ha tisztábban tartották volna.
Vajjon szólnak-e az ilyen látományokról a bölcsek könyvei? kérdé egy idő múlva és reménykedve vette elő a könyveket. De hiába lapozta, hiába forgatta át azokat, nem találta bennük, amit keresett. Csüggedten dobta le a nehéz foliánsokat, a láncokkal lezárt nagy köteteket és megint komor töprengéseibe merült. A lépcsőkön a házigazda lábának kopogása hallatszott. Estére elmegyek Cynthiához!
No, világ lustái, csináltok, amit csináltok.... nem bánom, mert semmit sem tehetek ellene... de azért ismét mondom, hogyha a kutyámnak baja talál esni ki foglak fordítani a bőrötökből. Ezt gondolatban sokszor megígértem és most is megígérem. Ki fogtok potyogni vén bőrötökből! Átfordultam másik oldalamra, hátha így hamarabb elszundítok. A szél mintha erősödött volna.
A Nap Szava
Mások Keresik