United States or Mauritius ? Vote for the TOP Country of the Week !
Hadady lehúnyta a szemét és megpróbálta, hogy csak a feleségére gondoljon. De aztán mégis Juditra gondolt. Felújult a lelkében minden; rég elfelejtett pillanatok emléke tért vissza; kivált az, amikor egy szeptemberi alkonyaton ezt súgta a Judit fülébe: te leszel a feleségem, vagy senki.
Amikor hosszas bámészkodás után egy lépéssel megint közelebb merészkedett és levette vállairól a kiismerhetetlen színű nagykendőt láttam, hogy idősebbnek kell lennie: a szakadozott blúzt egészen kifejlett mellek feszítették.
Roppant zajos fogadtatásban részesültünk, amikor bevonultunk a táborba, olyan hurrázás és éljenzés harsogott felénk, mintha már megvertük volna az ellenséget. Fogalmam sincs róla, miért örültem magam is, hogy már itt vagyunk, de örültem és még sokkal jobban örültem volna, ha lábamon az az átkozott bakancs-folt nem komiszkodott volna.
Ezért jó, ha mindenki a legnagyobb óvatossággal és vigyázattal viselkedik. Ahol valakinek ragadós betegsége volt, ottan mindenféle dolgokon ágyon, ruhafélén, meg amit a beteg csak használt rajta maradhat jó sokáig a fertőzés és amikor például a kiütéses, kanyarós gyermek már régen meggyógyult, még mindig megkaphatja a betegséget ezektől a tárgyaktól egy másik gyermek.
Azóta már... talán te is otthon lehetsz Anatoliában és nem számolgatod az idődet, amikor majd hazaereszt a padisah. A bascsausz Ibrahim épen az albán kantinja mellett őrizett egy kápláralja néppel egy hidat. Mi is ugyanannyi néppel őriztük s hogy az igazat megvalljam, nem is annyira mástól, mint egymástól őriztük. Szörnyű nagy rang az, azon a tájon egy híd. Pedig mily ócska tákolás.
Gombázni mentünk Nusikával mindjárt ebéd után, s az erdő szélén találkoztunk az ispán úrral, aki a fogatán éppen idetartott. Egy pénzeslevelet hozott az uramnak az erdőmester úrtól; mondtuk, hogy apus nincs otthon, csak estére jön meg, hát ideadta a levelet nekünk. Nusika beletette a retiküljébe. A retikül pedig vagy lecsúszott a karjáról vagy leszakadt, amikor a bokrok közt bujkáltunk.
A sok tépászástól bizony bomladozott már az és kilátszott belőle a közéje rejtett levél csücske. Zsuzsánna néni úgy csapott le arra vékony hosszú ujjaival, mint a verébre a karvaly. Amikor a kúsza levelet olvasni kezdte, nyomban színt változtatott és háromszor is megdörzsölte a szemét, hogy vajjon jól lát e.
Amikor megpillantott, megállt és futólag végignézett. Ön az? Úgy tudom, hogy önt már töröltük. Berukkoltam, hadnagy úr. Egy pillanatig figyelmesen vizsgált, azután úgy vettem észre mintha alig megvillanó mosoly surrant volna végig ajkai szegletében... Egyedül rukkolt be? Igenis, egyedül. Remélem, jól mulatott? Nem válaszolhattam neki, mert a kérdés után nyomban sarkon fordult és otthagyott.
Huszonegy sem volt, amikor elfogták. A leány azóta sokat változhatott. Az olyan gyerek szerelem nem tartós; az idő pedig telik múlik; senki sem lesz fiatalabb, mindig csak idősebb. Mert kérték, hát megy. Jóravaló derék ember a vőlegénye. Nem kell félteni a mi Palinkat; ha visszakerül, igazán el lehet majd róla mondani, hogy minden ujjára kap kettőt is. Hagyiuk békességben azt a Pályi Dittát.
A gondolatával pedig ijedten kisérte a férfit. Amikor az ura hazakerült, még ébren volt, de nem árulta el. Magára akart maradni. Mit is mondhatott volna? Ha mindent úgy mond el, ahogy volt, akkor az talán vádaskodásnak látszhatott volna. Abból mindenféle baj lehetne. Hallgatott, csak anynyit mondott reggel az urának: Én nem hivatom többet azt a Kardost. Én nem értek a gazdálkodáshoz.
A Nap Szava
Mások Keresik