United States or São Tomé and Príncipe ? Vote for the TOP Country of the Week !
Eredetileg hó akart lenni, de útközben fölolvadt a mindenféle füstben meg párában s hideg izzadtsággal vonta be a göröngyös utat.
Gróf Berzy megköszönte szépen a tudományos fel világositást, s ellátogatott Fellegi Szeréna grófnőhöz, kit az egész világ legszellemdusabb asszonynak ismer el, s kibe gróf Berzy halálra szerelmes akart lenni. Két óráig volt a gróf Berzy Szeréna grófnőnél, a nélkül, hogy egy okos szót szólhatott volna vele.
Gergely mosolygott, ki akart volna békülni, de a leány intett, hogy az nem megy olyan könnyen. Miért nem szólt hozzám már három nap óta? Tanulok. Kilyukad a feje. Nem fél? Még a vizsgáig kibirja, azután már ugy sincs szükség reá, lesz diploma. Nem békültek ki. Mosolyogva váltak el, de Gergely hiába nyújtotta a kezét, a leány nem fogadta el.
De nem szólt neki semmit. Ez úgy is csak mellékes, másodrendű oka volt lelki gyötrelmeinek; az igazi, a fő ok az volt, melyet már egészen legyőzöttnek vélt s mely csak azért szunnyadt el egy kis időre, hogy annál nagyobb erővel ébredjen föl. Mivel Boglár Kálmán nem akart többé az Atlasz-kastélyba jönni, Klára többször meglátogatta őt a plébános lakásán.
Bogdanut és magát Tógyert is nagy aggályban lelé, mert épen hírt vettek, hogy a tatárok már átrontottak Erdélyből, Bogdanu pedig hazautazására már pénzt is kölcsönözött a Bányán tartózkodó moldovai származású kalmártól, s most kénytelenítteték fölhagyni szándékával, ha a tatárok kezébe akadni nem akart, kiktől nyájas elfogadást reményleni semmi oka sem volt.
Másnap újra jött a finom ur és harmadnap is. Akkorra már vége volt a munkának, de ujat hozott. Most már egy csomó versre volt szüksége írásban, nagy, hosszú versekre, amiket mind be akart tanulni. Vagy talán nem is igaz, hogy ez volt a szándéka, mert a verseket furán válogatta ki. Számokat irt egy papirosra: négy, nyolcz, kilencz, tizenegy...
Minden erőmet arra fordítom, hogy kegyednek szép és boldog jövőt teremtsek.« Maga se tudott volna számot adni magának, minő visszás érzelmek közt olvasta e levelet. Örülni, reménykedni akart, de nem tudott.
Most már tudott róla egyetmást a felesége révén és barátkozni óhajtott vele... Majd össze ismerkednek az asszonyok is. Nagyon kedves lesz az. Hadady idegesen hallgatta; a vacsora elől menekülni akart... Ma nem lehet; éppen ma lehetetlen. De az asszony talált egy pillanatot, amikor odasúgta: Akarom, hogy gyere; éppen ma akarom, Hát ment. Sipotó lélekzettel, magamagát utálva, mégis ment.
Hadady csöndesen figyelte egy darab ideig ezt az áldott sürgést forgást, ezt a nemszűnő kedvezni akarást; azután behunyta a szemét és arra a másik asszonyra gondolt. Most már rá akart gondolni. A képzelődésének ennél kellemesebb izgalmat nem bírt volna táplálékul adni. Milyen különös, tünődött félálmában. A feleségem sokkal szebb, bizony isten! és engem hogy imád! s mégis Juditra kell gondolnom.
Ha dicsekedni akart régi ismerősei előtt, kik néha napján meglátogatták, elvezette őket a kastély kerti szárnyába, az aranyozott, kifestett termekbe, melyek fényesen és nagyúri kényelemmel voltak bútorozva a gyermekek számára.
A Nap Szava
Mások Keresik