United States or Canada ? Vote for the TOP Country of the Week !
Ez a levél meg is iratott, de sohasem került Eszthey kezébe. Holcsi magánál tartván azt, be akarta Eliznek bizonyítani, hogy Eszthey nem akar róla többé tudni s az a szerencsétlen elhitte, de mind a mellett nem hajlott Holcsi szerelmi ostromára, ki azt remélte, hogy az, látván teljes elhagyatottságát, meghallgatja az ő szerelmi ömlengéseit.
Meg fogja kapni az ötszáz forintot, csak írja meg róla az elismervényt. Mi az egy Atlasz Samunak, a zsebébe nyúlni és kifizetni ötszáz forintot? Akár föl se keljen az asztaltól. Nem olyan sürgős, öregem, mondá Boglár Kálmán csillapítótag. Holnap is elvégezhetjük. Most sokkal kellemesebb dolgunk van.
Ne ijedjen meg. Miért nem hozatott kocsit ide, grófnő? Ha nem akar gyalog menni, fölösleges ezen a hosszú légvonatos utczán végig ballagnunk ebben a fagyos szélben. Jőjjön, jőjjön, mindjárt ott leszünk, senkinek sem szabad tudni, hova megyünk s azt a portás előtt meg kellett volna mondanom. De hát hová készül oly titkos útra?
Terád?! kiáltotta az erdész. És csak restelte folytatni, amit gondolt, hogy akár valamennyi őzet lelőhetné miatta. A következő pillanatban ott csüngött a leány a nyakán. Ölelte, hogy majdnem megfojtotta. Balázs alig bírta kinyögni: vigyázz, jön valaki! Csakugyan jött. A bokrok megint megzörrentek és egy kutya csaholt. Ez Tamás! mormolta az érdész a legjobb vadőröm.
Itt egy sűrű bokor rejte el az emberek szemei előtt, mert mindenikben hóhéromat tekintém, ki bűnömért a vesztő helyre akar hurczolni: de annál inkább marczangolt lelkiismeretem furdalása, mert rejtekemben semmi egyéb tárgy nem vonhatta másfelé figyelmemet.
Akár bámulatosan finom látása, akár természetes ösztönei vezették meg lehetett benne bízni, hogy amit megfigyel, igaz. Összefogta szakadozott szoknyácskáját és még egyszer intett, hogy maradjak veszteg. Azután félrehajtotta a bokrok sűrű levélzetét és az így támadt nyiláson keresztülbújva egy kígyó nesztelen ügyességével eltűnt szem elől.
Krizosz Miklós szívére tette a kezét, kézelőjén egy fényes gomb csillogott s a szemei fényben égtek. Az özvegy rátekintett, negédesen mosolygott, azután lesütötte a szemét s babrált, babrált a gyufaskatulyák között. De... Itt jön a de. De ez a de nem közönséges de, hanem ez így készíttetett el előre, akár csak a hivatali rendeletekben az ennélfogva és a sőt.
Atlasz úr ijedten ugrott el az ablak mellől, hol rendes szokása szerint szemben állt az öreg asszonyság karszékével. Mindketten félve néztek a belépő Sándorra. Nem tudták, mit akar. Talán tegnapi kitörését folytatni?
Az Isten megáldotta fáradságát, nagy földbirtokot tart haszonbérben, pénze szaporodik, jóléte növekszik, és az a tisztelet, melyért lelke szomjúhozik, csak nem akar megjönni.
Barátom, a ki meghalt, az nem eszik, a ki nem eszik, az nem éhes, a ki nem éhes, annak nem kell anticipatió. Ön meghalt: ergo önnek nem kell több előlegezés. Ugyan kérem, legyen szives hát legalább egyet azokból a hirlapokból ide adni, hogy legitimálhassam vele magamat a házigazdámnál, ha majd a házbért kéri, hogy én meghaltam. Tessék, akár kettő: de visszahozza, mert beköttetem.
A Nap Szava
Mások Keresik