United States or Bangladesh ? Vote for the TOP Country of the Week !
A tiszt bátor férfi volt, utána sietett, utolérte; abban a perczben a fehér asszony viszszafordult s a lámpát a tiszt arcza elé tartá. Erre a tiszt hozzá kapott, hogy a kezét megragadja, a másik karját pedig a fehér nő dereka körül fonta és akkor eltünt a fehér asszony: a tiszt megfogta és megölelte a semmit.
Ugy e, örülsz neki. Mondd, hogy örülsz. Szólásforma, udvarlás. Sok asszonynak mondtál már ilyet. Félsz örülni... Azt hiszed, abban vallomás volna. Nem bírom ezt a hangot, Bandi. Nyugtalanítasz vele. Most már késő; én már nem tudok másképen. Lásd, ezzel üldözöl el. Mert inkább meghalnék, semhogy fájdalmat okozzak Editnek. És ha nem okoznál? Vajjon nem lehet azt elkerülni?
Gondolkozni kezdett félálomban, mi lehet az a kínos érzés, mely elfoglalva tartja lelkét, s a mint az álom lassanként tűnni kezdett szeméből, abban az arányban világosodott emlékezete és nemsokára mind elvonúltak előtte a tegnap történt dolgok és visszatértek lelkébe a tegnapi benyomások. Felugrott ágyából és gyorsan felöltözött, azután betekintett a szomszéd szobába, Klára szobájába. Üres volt.
Ő ama ritka fiatal leányok közé tartozott, kik sokat gondolkoznak, elmélkednek oly dolgok fölött, mik még csukott könyv lapjaihoz hasonlítanak előttök s bár alig ismerik az életet, már is sok birálni valót találnak abban, és tapogatóznak oly dolgokról, mikről csak képzeletük által lehetnek tájékozva.
Valamire készült, kegyetlen, durva tervekkel volt tele. Meg nem állapodott semmiben, de beszélni akart még ma az anyjával. Vad, állatias düh fogta el s kéjelgett abban a gondolatban, hogy el fog mondani mindent, meg fogja mondani, hogy: Miért mentél férjhez? Miért lettél anya? Mindent, mindent megmond, különben megölné a belső láz, a kinlódás.
Abból a hangos szóváltásból, mit hármuktól hallottam, s miközben valami levelet is olvastak, de hogy mi volt abban, azt nem tudom.
Nem, nem, megtiltom önnek, hogy folytassa megkezdett beszédtárgyát, jelenté ki szigorúan Klára. És meg vagyok győződve, ha gyámatyám tudta volna, hogy ilyenekkel mulattat minket, nem ajánlotta volna önt hozzánk. Ellenkezőleg, ő fölhatalmazott erre, füllentett Kardos merészebben s nagy nyugalommal. Az lehetetlen. Miért kételkedik abban kegyed. Vagy valami titok lappang a mult eseményei alatt?
Meg nem tudta magának magyarázni azt, hogy egy ilyen hitvány lelkületü ember, egy ilyen szegény, nyavalyás, hogy tud ennyire boldogulni. Mi az ereje a világban? Lám, ő nem csalt, nem lopta el senkinek a tiz vég vásznát, nem esküdött hamisan, és mégis itt kuncsorog az utczán, jóformán a holnapra való kenyér nélkül. Kell valami hatalomnak lakozni abban a rongy emberben.
Abban, amelyet már eldobtunk, de Regina időközben ismét elővette és úgy ahogy, megint csak egészet csinált a foszlós rongyból. Míg rendre ledobáltam magamról összes holmimat és a cókmók mellé löktem Ritter-csizmáimat is, alig vártam, hogy megszabaduljak ezektől a nehéz ajándékoktól, Regina odamutatott a barlang oldalán levő kőpadra, ahol rábízott holmim állt szép rendben összerakva.
Mit pletykázott? Biz én már nem igen emlékszem mosolygott kedélyesen az őrmester, miközben ismét óráját nézte fél tizenegy, lássunk a menázsi után! csak annyit tudok, hogy pletykázott. Olyasmi állt a firkájában, hogy a tanácsos urat »hölgytársaságban« találta. Hölgytársaságban? Abban. A dolog oly sután hangzott, hogy el kellett nevetnem magamat.
A Nap Szava
Mások Keresik