United States or South Georgia and the South Sandwich Islands ? Vote for the TOP Country of the Week !
De bizony nem múlt el, mert pár napra rá a tudós komolyan megbetegedett és ágyba került, de a fiatal spanyol olyan kitartó gondossággal ápolta, hogy az öreg Iván nem győzte eléggé magasztalni. Bornemissza hálásan nyújtá feléje lesoványodott jobbját: Mivel háláljam meg néked mindezeket, fiam és kedveltem? szólott megindultan. Legnagyobb jutalmam az, hogy kegyelmed meggyógyult!
Végig néz a direktor a kopott ruháju paraszton s szánakodva mondja: Sok pénz kell ám annak, ha kell, atyafi! Mintegy mennyire való? kérdi Bagi János. Kétszázezer forint, szólt a direktor, ugy gondolkodva, hogy az öreg erre hanyatt esik egyszerre. De nem ugy történt.
A kocsi mellé jött egy-két ember meg asszony s egy öreg felszólt hozzá: No fiam. Mi van? A fiu üresen bámult végig rajtuk s nagyot rántott a gyeplőn, hogy egyszerre megálltak a lovak és leszállott. Lenn megint nógatták: Mi az, no? Nem tudott mindjárt felelni. Egy kicsit pihent s aztán fölmutatott az ostorral a kocsi tetejére: Meghalt.
Alig zárult be az ajtó János mögött s alig hangzottak el a tornáczon hetyke lépései, Atlasz úr még magához sem tért egészen zavarából s ki sem fejthette álláspontját felesége előtt, ki ily véletlenül rajtakapta a tilos birkabőr-kereskedésen, midőn a tornáczon újra közeledő léptek zaja hallatszott s az öreg asszonyság sugárzó arczán világosan látszott, hogy megismerte fia lépteit.
Imádkozni szeretett volna mindenáron, de alig mondott el egy-két sort a Miatyánkból, már másfelé kalandoztak a gondolatai s egyebet motyogott a fogai között. Látod öreg, nem jól van az, hogy úgy előre mentél. Most is élnél, együtt lennénk. Rémülten kapta föl a fejét, mikor lépteket hallott a háta mögött s a kibukkanó hold fényében megcsillani látta a szuronyokat. Két csendőr jött.
Az öreg doktor fölkapaszkodott a kocsiba, a kocsis hátrafordult, de nem azt kérdezte meg, hogy hova mennek, hanem az indulás előtt még bizalmasan, öregesen elbeszélgettek egy keveset.
Az öreg asszonyság fejét csóválta s ijedten és szemrehányólag nézett férjére. Ej! ej! már megint? mondá félénken. Ha Sándor megtudná!
Fontos tanácsadással bocsájtá el magától az öreg vitéz az ifjút, véle küldvén a haszonvehetlen Türkenfrasz hollandi dragonyos kapitányt is, ki a tegnapi csata óta megszelidült kemény itéletében a felkelő seregek ellen, és csak az sajnálta, hogy számára nem akadt occasio egy szerencsés retirádában bravourját és valorát fényleni hagyni.
A csendőr tovább beszélt: Miért jött oda... Öreg ember létére tudhatta volna, hogy az nem tréfa. Ha én nem lettem volna ott, ott van más, mindegy. Persze, sokan vannak, jegyezte meg a fiu és sóhajtott. Ez elragadt a csendőrökre is, elszomorodtak. A fiu jött elébb szóhoz, megint az apjáról beszélt és most már sírt is. Rosszul tette pedig káplár úr, jó munkás volt s vénebb katona, mint maga.
De hát hogy nem sült el? Kérdék ingerkedve a fiatalabbak, mintha nem tudták volna. Miért? hát mert megnedvesedett. Ekkor az öreg ur, a ki sokat kötődött a megboldogulttal, igy szólt: Mit gondolsz, talán nem is igaz, hogy azért nem sült el az akna, mert megnedvesedett, hanem tán olyan puskaport tettek belé, a mivel egyszer már lőttek?
A Nap Szava
Mások Keresik