United States or Kenya ? Vote for the TOP Country of the Week !
Barátom, én nem vagyok próféta s a Jeremiásokkal nem akarok versenyezni, de mondhatom neked, hogy az öreg Rockfeller nem tud annyi csokoládét csinálni, amennyivel ezt a leányt elveszik feleségül. Féltékeny vagy rá, mert Terka szíves hozzá. Derék, okos, kedves leány ez; nem közönséges eszü ... Éppen az a baja, a szerencsétlennek.
Az öreg Atlasz füléhez tartotta tenyerét, előre nyújtotta a nyakát s mintha nem bíznék hallásának helyességében, fölszólítá Sándort, mondja ki még egyszer a leány nevét, de jó hangosan mondja, mert úgy látszik, mintha a füle csengett volna s nem hallana elég tisztán. Boglár Klára, ismétlé Sándor harmadszor, apja kivánsága szerint oly hangosan, hogy az öreg úr hirtelen befogta mind a két fülét.
Az öreg pedig csak tovább faggatta. Eligazítottál mindent? El. Nagyon komor vagy. Az. Valami kellemetlenséged volt? Volt... sok. Felpillantott s ez a nézés elárulhatott valamit abból, a mit érzett, mert az öreg asszony egyszerre letette a villát s mintha valami világosodni kezdett volna az agyában, sápadtan, hebegve kérdezte: Rám haragszol?
Ezentúl mindig tanácsot kérek tőled, ha valamit akarok tenni. Ilyen okos ember nem szorul az én tanácsomra felelt az öreg asszonyság. Hát csakugyan okos embernek tartasz engemet? kérdé Atlasz úr büszke szerénységgel. Micsoda kérdés ez! Nem épen úgy tudod te, és nem épen úgy tudja az egész világ? Ha nem volnál okos ember, meg tudtál volna ennyire gazdagodni semmiből?
De a vasúti menetrend nincs tekintettel a nagy emberek magán dolgaira; a vonat füttyentett és tovább robogott, s Atlasz úr egyedül maradi a vas-sínek közt fiával. Na? mondá az elegáns fiatal úr fölcsípve szemével üvegét s fitymáló arczczal körültekintve. Na? Nincs itt a huszár vagy a komornyik, hogy a hintóba vigye podgyászomat? Te sem tudsz rendet tartani cselédeid közt, öreg!
Azt Szabolcs vármegye Nyírsége termetté ritkaszép virágszálnak, s amikor az öreg csárdás ráakadt, akkor már úgy hirlelték a harmadik urától szakadt volt el, ahogy a pitypang bóbitája repül a szeszélyes szellő karján, amely az „asszonyhűség" utolsó állhatatlan díszét cseni lopja.
Miféle ember? Remélem, nem valami nő ismét, mint az a Zsófi volt? Juliska kissé elpirult s az idegenre pillantott, ki minden szót hallott, s a Zsófi névre figyelmes lett, de egykedvű mosolylyal mondá: Úgy látszik, az öreg úr nem valami barátságos ember. Juliska becsukta az ajtót, mind a mellett nagyon halkan mondá.
Persze a vizsgálat nem kezdődött meg mindjárt, hanem azért az öreget közmunkára fogták. Egyszer épen ablakokat surolt a megyeház udvarán, mikor valami hivatalszolga, a ki egykor kisbéres volt nála, meglátja. Ej, ej, édes Bagi János uram, hogy került kelmed ide? Elmondja az öreg a dolgot; megcsóválja fejét a hű szolga s felmegy az illető birói személyhez. Nagyságos uram!
KATICA: Nem ... csak megvan a nyoma. KATICA: Nem ... fehér ... fehérebb mint a karom. KATICA: De ha mondom ... JÁNOS: Nem ... mert az vörös, csunyán vörös ... KATICA: És ha még sem vörös? JÁNOS: Megláthatnám ...? Kinos szünet néhány pillanatig. JÁNOS: Eh!... Mért emliti épen most azt a szegény, szürke, elfáradt öreg asszonyt? KATICA: Tanitó ur szégyelje magát!
Kissé megrebbent a szempillája, de aztán eszébe jutott, hogy a mi volt, az nem is volt természetes állapot. Paraszt vagyok én, hiába mondta egész hangosan, a művészet öreg, bugris parasztja, vén szamár, ha egy percig is elhittem, hogy hozzávaló vagyok. Dömötör lelke összehúzódott. Nem. Nem ehhez az asszonyhoz szeretne most menni. Egy másik jutott most eszébe.
A Nap Szava
Mások Keresik