United States or Uganda ? Vote for the TOP Country of the Week !
A csatlós nyergéről egy széles, de lapos iszákot oldozott le és a levéllel együtt átadta Ivánnak. Kegyelmed az öreg Iván, a kulcsár? Akkor kegyelmed számára is lenne ám valami átadni valóm a vendég leányasszonyka részéről, suttogá, tarsolyforma tarisznyáját oldozgatva. Fogd be a szádat, bolond! Majd, ha lejövök!
Le akarják törelni az embört! Kenddel is csak azt csinálta az asszony. De okos embör vót kend is, mert kend se hagyta magát. Én? szól az öreg. Hát mán hogy hagytam vóna? Én sohase hagytam, akármit csinált is. Mer nem ű parancsol. Persze hogy nem ű hagyja rá János jóakaró biztatással. Az természeti dolog. Ne is engeggyön kend neki sohase. Nem is... mondja amaz s önt a poharakba.
Mialatt az öreg asszonyság kedvére gyönyörködött szép és előkelő fiában s rögtön felpróbálta és magán tartotta az ajándékokat, melyeket a fővárosból hozott számára, a csipkés fejkötőt és a nagy vörös selyemkendőt, azalatt Atlasz úr bejárta az egész házat, Sándort keresve, kit itthon hagyott, mikor a vasúthoz indult.
Arczán a halál bágyadtsága minden érzet s minden szenvedély jeleit eltörlé, csak hosszú fájdalmak véste redőiből lehete olvasni a felette háborgón elvonuló időt, és életét csak tompa halálhörgés árulá el. Már segedelmére akart sietni Tivadar; de eszébe juta, hogy ő ép erős férfihangot is hallott, s az egyik fa ágáról egy puska függött le, melyet a gyenge öreg oda nem akaszthatott.
Megjött Sándor! kiáltott az öreg asszonyság, reszketve és fölindultan. Ő hajtja a lovakat, olyan szépen tud hajtani, akár a gróf parádés kocsisa. Most leugrik a bakról... jaj! majd megijedtem, azt hittem, eltaposta a búbos fehér tyúkot... de csak mellé ugrott... ügyes fiú, mindenben ügyes és finom. Hol van? kérdé Atlasz úr, az ablakhoz lépve.
Amikor hazavittem a kiskönyvet. Volt abban minden, csak jó nem. Megbuktál? Nem, csak négyest kaptam. A latin-tanárt, meg a történet-tanárt csakugyan nem csalta meg az előérzete. Korai még azonban bukásnak nevezni a dolgot, majd csak az év végén következik, ámbár azt hiszem, hogy igyekezni fogok. Meg kellett igérnem apámnak. Az öreg nagyon kellemetlenkedett s ilyenkor tőlem mindent kicsikar.
Azt mondta, hogy példát adok a többi kegyuraknak és az Isten meg fog áldani nagylelkűségemért. Művelt ember a nagyprépost úr, jegyzé meg az öreg asszonyság megindultan és könnyes szemekkel.
Derék fiúk... így is kell! Összomlott az egész támadás. Meg vannak állítva. Hátrálnak! Az öreg úr kezeit dörzsölgette örömében s egy szempillantás mulva már messze járt tőlünk, hogy a front valamely másik pontján dícsérje meg a fiai ügyességét... Varga őrmester nagyokat fújva ráncolta össze homlokát. Azt mondta a kapitány úr, hogy hátrálnak? kérdezte szinte megütközve. Intettem, hogy azt mondta.
A leányunk grófné, és férje, a gróf jószágán lakik, ősi kastélyban. Manó fiúnk miniszteri titkár és jobb keze a miniszternek. Sándor fiúnk a legjobb gazda a megyében, és úgy tud lovagolni, vadászni és virtuskodni, hogy a született urak is megcsodálják. Szóval száz perczentnél többet hozott a pénz, melyet gyermekeinkbe fektettünk, fejezé be az öreg asszonyság hálás tekintettel.
Csak később vette észre, hogy az erkélyajtóhoz állított karosszékben egy sárgásarcú, összetöpörödött, öreg asszony ül, aki ijedten, bizalmatlanul nézett rá. Senora Ambrosia nincs itthon? kérdezte kissé megzavarodva. Az öreg asszony felemelkedett, szemében különös fény csillant föl, aztán intett Raymundusnak, hogy lépjen közelebb.
A Nap Szava
Mások Keresik