United States or Curaçao ? Vote for the TOP Country of the Week !
Hetenkint csak egyszer lovagolok be a városba bevásárlások végett, mert negyven kilométernyi utat nem szívesen tesz meg az ember, csak akkor, ha már elkerülhetetlenül muszáj. A másik legközelebb eső város, Dobsina, még messzebb van tőlem, több, mint ötven kilométer s az odavezető út háromszor oly fárasztó, mint ez a másik.
A miniszter a napokban levelet kapott egy hajdani iskolás társától, Szüts Tamástól. A levéliró igy kezdte a mondanivalóját: "Mélyen tisztelt Kegyelmes Barátom Ur" s elmondta, hogy addig is, mig a hivatalos irást megrajzolná az ottani polgári iskola rajztanára, értesíti, hogy a város megválasztotta diszpolgárának, és egy hét lefolyása alatt jönnek a deputáczióval.
JÁNOS: Az, én kötelességem nem öli meg a lelkemet ... az én kötelességem: a hivatásom. Lélekemelőbb hivatást el se tudnék képzelni, mint e város gyermekeinek a nevelését ... IDA: Kemény vasfegyelemmel és még keményebb nádpálcával! Mondd: panaszkodott tán neked valaha valaki, hogy én gyerekkorában a hátán végigvertem? IDA: Nem.
Tűnő játék már ez, csak a város szélén van még belőle, de ott is egyre kevesebb. Ahogy szaporodik a telefondrót, úgy fogy a sárkány. A nap lassankint lemenőre hajlik, az akác alváshoz készül. A házakból megindulnak így késő délután azok az emberek, akik vasárnap nem vágynak a mező fái közé. Akik egész héten kint vannak úgyis vagy a földben, vagy a víz tetején.
Bár magában is igen kínos volt Kristófnak rabságra hurczoltatnia, de az leginkább gyötörte lelkét, hogy a tatár földön sem lehet nyugta édes hites társa miatt, vagy ha tőle menekednék is, látnia fog kelleni nejét egy tatár férjnek karjai között. Melyben a polgárok rettenetes bátorságának több példái fordulnak elő. A város megmentése. Ki jutalmaztaték meg a kalpagért, s mily fényesen
A trombiták és dobok hallgattak, csak a sáros hóban cuppogó lépések ritmikus zaja hallatszott. A gyalogságot nyomon követték a huszárok s pár lépésre mögöttük egy tüzérüteg zárta be a menetet. A város alatt némán kanyarodtak le a Hodrics felé vezető útra. A hold már eltűnt az erdős hegyhát mögött s sűrű köd párázott föl a völgy fenekéről.
Védelmezni fogunk, mint saját szemünk fényét, s két város-hajdút adunk őrül házadhoz. Felelé a városbiró. Ugy tehát föláldozom magamat a város boldogságáért.
A vármegyék nagyobb bajok elhárításával lévén elfoglalva, nem fejthetének elegendő erőt ki a rabló vakmerősége ellen, a város pedig gyenge volt és félénk az irtózatos haramiát megsérteni; mert ha őt falaik közepén megölnék is, előre ijesztve valának, hogy bandája az egész várost hamuvá égeti; ismeré Pintye polgár uraimék félelmét, s azért járt oly bátran Nagybánya utczáin.
Letette maga elé a földre a pakkját, egy kis kék koporsót, a minek a fedelén egybefolyt a sötétségben a durván rámázolt fehér virág és lábra segítette az asszonyt. Messze az utcza végén a város felől ujra belefúrta magát a sötétbe egy vörös lámpás villamos kocsi s mig jött, az asszony gondolt valamit. Tán fölvenne. Próbáld meg. Hogy próbáljam? mit próbáljak rajta? Muszáj neki.
Hütlenséged kínos halált hozott Szerelmemre! Elvetted mindenem! LESBIA: Nézz már reám! LENTULUS: Nem, nem, most nem tudok! Felelj, szólj, merre vagy? Égő lángban, sötét romok alatt Keres sirva szegény menyasszonyod! LENTULUS: Boldogtalan! A LEÁNY: Szerelmem, jöjj elő! Sehol sincsen! Rengő föld, tüzeső Halott család, halott sziv, halott isten, Égő város, LENTULUS: Hallod?
A Nap Szava
Mások Keresik