United States or French Guiana ? Vote for the TOP Country of the Week !


Azt is mondják, hogy a jezsuita atyák boszújának esett a főnemes úr áldozatul, miután mindenféle cselszövényeikbe és titkos praktikáikba be lévén avatva, ezt most ellenük akará fordítani; néhányan a fekete mágiának és a természetfeletti hatalmak boszújának mondják, ellenben mások pedig politikai okoknak tulajdonítják vala az egész szerencsétlenséget, melynek másától őrizzen meg bennünket a magasságbéli kegyelme!

A selymes-papucsok kikopnak a divatból, és helyükbe következtek ez otromba sárgacipők, mikről alighanem mondani lehet, hogy bizonyosan bolond volt, aki föltalálta. És azután szép Ilkakendőt hol látni, mondják meg, ha tudják, hol? Valódi szép Ilka-kendőt, amellyel egymagával tele volt egy nagy kátulya, amelynek selyemrojtjai a földig leértek és olyan szépen libegtek, hogy az valóságos gyönyörűség?

S egyik olyan, mint a másik. Annyira hasonlítanak, hogy össze lehet őket téveszteni. S hogy ez ne történjék, az egyik piros, a másik pedig kék szalagot visel. Amint mondja. De hisz ez Giroflé és Girofla, az operette! Azt mondják, hogy a színháznál így nevezik őket. Lám, lám, lám, lám. És maga azt kivánja, hogy haza menjek? Természetesen. Remélem, nem akar nálam botrányt csinálni?

A , a nagy titok, az éltető főelem, minek titkát nem bírom kitalálni... Hermes Trismegistos, Albertus Magnus, Paracelsus és Villanova, mind azt mondják, oly könnyű, hogy egy asszony, egy gyermek is elvégezheti a nagy műveletet, csak ki kell találni az életrehívó nagy elemet.

Jobb ám ez, mint a gelengibung. mondják neki vigasztaláskép. Ez meg a fejre hasznos, megszaporítja az eszedet s komoly barackokat nyomkodnak a fejére. Minden berukkolás alkalmával háromféle kasztot különböztetnek meg, az aktív katonákkal együtt négyet. Az aktív katona ezen törvények szerint suba regruta vagy csirke.

Igen, a Haller-lányok! felelt szomoruan a yorkshirei művész. Most már pláne párosával kapjuk a primadonnákat! Hová sülyedtünk! Shakspere korában ... Azt mondják, nagyon érdekes kis jószágok, rögtönözte Vidovics. Persze, az operette!... Az operette még hagyján, sóhajtott Kékessy úr, de most már az operát is a nyakunkra hozzák! Kinek kell itt az opera, ha szabad kérdenem?

Nagyon dühös volt s elhatározta, hogy református gimnáziumba adja a gyereket, hadd pukkadjanak meg a jezsuiták. Azt mondják, az első pillanatban Berénybe akarta küldeni, de aztán mást gondolt s így szólt egy közös rokonunkhoz: „Mégis csak Debrecenbe viszem, mert ha Berénybe adom, olyan korhely fickó lesz belőle, mint Vidovics Feri." Az én ajánlatom tehát nem sokat használna az ön memorandumának.

Idegenkedtem attól, hogy az utczára menjek s aztán körülbámuljak, hogy merre is induljak meg hát. Nem vár senki. Hát elkezdtem diskurálni egy uri emberrel, a kire máskülönben nem tudok undorodás nélkül nézni. Rávitt a szükség. A társaság után érzett vágyakozás. Ez az ember, mondják mi előtt megnősült, az anyósának volt a szeretője.

Én nem kívánkoztam utána, nem is tudnék vele beszélni, s azt sem tudom, tegezzem-e vagy nagyságos asszonynak szólítsam? Egyszer volt itt, körülfordult a szobában, megkérdezte, nincs-e valami kívánságom, azután elment. És te mit feleltél neki? Semmit. Nem tudtam, mit mondjak. Kezet csókolt? Eszébe sem jutott. De nem is szerettem volna.

A harag és türelmetlenség azonban már oly erős volt ebben a különben mindig méltányosan ítélkező óriásban, hogy valósággal is érezte a büdösséget, amelynek nyoma sem volt. Türelmetlen, őrmester úr... válaszoltam csak azért, hogy épen mondjak valamit. No, helyen kopogtattam!

A Nap Szava

pajta

Mások Keresik