United States or Chad ? Vote for the TOP Country of the Week !
Mi baj az istenért, már megint... Igen, szédülök. Csak maradjon egy kicsit magára, feküdjék nyugodtan. Hunyja be a szemét, ha ugy jobb, ugy... Szürke kendőt kötött a fejére s elszaladt. A pap utána meresztette a szemeit s a mikor már elment, akkor is mindig az ajtót nézte fáradt bámulással.
Mintha el se akarta volna ereszteni többet, ugy fogta és sugdosott a fülébe: Csókoljon meg. A számat... A fiu elrémült s a kocsik mellett ténfergő sok asszonyra mutatott. Meglátják. Hogy gondolod az istenért... Nem baj. Engem még soha se csókolt meg senki... A fiu ráhajolt, mintha a kendőjét igazítaná s gyorsan csókolta meg. Sietett s aztán ijedten nézett előre. De a leány boldog volt.
Jól látsz, Regina? vetettem oda, mialatt holmimat a legnagyobb sietséggel szintén összeszedtem. Jól látok... szent isten, szaladjunk az erdőbe! Csak az erdőbe... az erdőbe... ott nem fognak meg! Siess, az istenért... amíg nem késő! Még messze vannak, de az egyiknek lova is van...
Istenért a tatárok!» A tatárok! a tatárok! zengé minden torok utána a vastag csoportban, s a rövid szóban fejtve vélték okát rettegésöknek.
Maguk kimehetnek parancsolta a rendőröknek. Aztán Dömötör felé fordult: Az Istenért, méltóságos uram, hogy kerül ön ide? A szobrász szeliden mosolygott. Tessék a jelentést elolvasni. A kapitány sebtében végigfutotta a rendőrellenőr jelentését. Aztán elmosolyodott, gyengéden és elegáns bizalmaskodással megfogta a művész karját s a divánra ültette.
De az Istenért mondja titoknoka, mit csinál méltóságod? hiszen ezen embert megcsalják, nem ismervén az arany értékét, azt adnak neki érette, a mit akarnak. Igaz, igaz, válaszolja hirtelen, benyul másik zsebébe s egy tallért nyom a koldus markába.
Uram, az Istenért, könyörgött a szobrász ön olyan dolgokat beszél itt nekem ... ...amiket ugyebár nem várt egy kihágási rendőrkapitány hivatali szobájában? hízelgett magának édeskés, nyájas, de öntelt hangon a sovány, parfőmös és frissen borotvált amatőr.
A férje odaszólt neki: halgass az Istenért a többi pedig nem tudta, hogy mihez kezdjen. A pénztáros boszankodva hátat fordított az egésznek és bement az irodájába. A főnök mégis akart valamit mondani, megsajnálta a szegény asszonyt. A gyerekre mutatott, intim igyekezett lenni: Ma egy kicsit haragos a kis fiu, ugy látszik.
Krebsler mind a két kezét fölkapta örömében, úgy deklamált. De gróf úr, az Istenért! Van olyan, aki önbe nem szerelmes? Lehet olyan? Hiszen még én is!... A gróf megint mosolygott. Hja, édes Samu, az más. De a leánya! 'iszen még nem is ösmer; még nem volt szerencsém hozzá. Magam is csak hallomásból tudom, hogy csakugyan szép; mondják.
A Nap Szava
Mások Keresik