United States or Jamaica ? Vote for the TOP Country of the Week !
Százkilenc esztendő előtt sugarasabb ősz járt a berettyókovácsi pusztán. Dér alig fogta a hervadó füvet. A lápos elmélyült ezüsttükrében vénülő szépasszonyok telhetetlen hiúságával nézegette magát a felhőtlen magasság s lenn a síkon, az istrázsát álló jegenyék fölé, hálós aranysátort vert délszínben a nap.
Fejét a szikla talpára döntve mozdulatlan feküdt egy ősz férfi a pázsiton, hosszú fehér fürtjei és szakálla vállain és mellén szétterjedtek, de rajtok vérfoltok mutatkozának: tanúi egy erőszakos megsebesítésnek. Ugyan ezen jelek valának láthatók durva remeteöltözetén is, és jobb kezén, mely görcsösen befeszített markába egy arany lánczot szorított.
Nincsenek terveink, viszonzá Klára, addig maradunk itt, míg gyámatyám másként rendelkezik velünk s tudatja, hogy mit tegyünk. Ősz felé közeledik az idő s nekem úgy bebeszélt Holcsi úr, hogy legközelebb visszahivja önöket. Erről utolsó levelében nem tett említést, s alig hiszem, hogy az volna terve. Mikor kapta kegyed utolsó levelét? A napra nem emlékezem.
Boldog reményben, nyugtalan várakozással. Hátha Bélának csakugyan igaza van és Dóziát Tornyosra vitték abban a reményben, hogy ősz lévén, megcsendesült a vidék, senki sem sejti, milyen bájos kincs van a tornyosi házba rejtve, s ott legkevésbbé fogja valaki őt keresni...
Hanem tudja kend, Pista bácsi, ha én ma este a hajórul azt látom, hogy valaki a hídrul a vizbe ugrott, nem mék utána. Nem én. Ha belekívánkozott, maradjon benne. A hirtelen beállott csönd, amely a szavakat követte, mutatta nyilvánvalólag, hogy nincsenek a többiek a beszélővel egy véleményen. Megint csak az ősz ember szólt: Az nem úgy van, János. Az urak életiben is van keserűség.
Azon mentünk be nagy csendesen egy piszkos nagy udvarra, a mit gazzal hordott tele az ősz. Belesüppedtünk a rothadt falevél rétegbe, a miből minden lépésnél sárga, szennyes viz szivárgott ki.
Mindig hiányát érzed valaminek, ami után kezed kinyújtsad, sohase vagy egész, zárt és befejezett. Ha nevetsz, hiányzik a sírás lázas forrósága, ha ölelsz: az epedés fájdalma, ha révbe érsz: a küzdés izgalma, örök kettősségét sejted meg a világnak s örök tragikumát magadnak. Beleznay úr elfúló mellel vigyázza az ősz hegedűversenyét.
A Nap Szava
Mások Keresik