United States or Sudan ? Vote for the TOP Country of the Week !
Enyingi látva barátjának ábrándos rajongását, láthatólag megdöbbent. És a mellett tisztességes családból származik? hebegte, alig tudta mit beszél, a legnagyobb zavarral. Semmi családból! Anyja, atyja ismeretlen, nevéről sem lehet tudni, sajátja-e, vagy fölvett név? viszonzá Oroszlay, és én ha föltalálom, mindennek ellenére nőül fogom venni. Dóziát? kérdé elfogultan Enyingi. Őt!
Köszönöm, rebegte meghatva Jakab gróf, s meleg kézszorítással váltak el és Enyingi rossz kedvvel, majdnem leverten ment az Eszthey- palotába, mert neki sehogy sem volt inyére barátja szenvedélyes szerelme, miről azonban tudta, hogy az már kiirthatatlan annak mélyen érző szivéből. Ezek az ábrándos emberek! gondolta elégedetlenül.
Egészen különös fölfogással bírt szerelemről, barátságról és helyzete olyan volt, hogy az emberek ridegségét vagy rosszaságát alig volt alkalma megismerni, még kevésbbé csalódni s ennélfogva mindent a maga szép, ábrándos lelke szerint itélt meg...
Mert az alázatos legényke lelkében erős becsvágy lakik, s mialatt hallgatva nyeli részeg rusznyák parasztok durva tréfáit és hízelegve kinálja fitymáló parasztlyányoknak selyem pántlikáját és pirosítóját: a jövő nagyság, gazdagság, tisztelet, becsülés csábító képeit látja ábrándos szeme az alacsony bolt meszeletlen, víztől csepegő falán.
Szemében az ismert nyájas, s ábrándos kifejezés ült, midőn a nőket köszönté, s Hermance úgy találta, hogy most ismét a régi Jakab, s nem az, kivel utoljára az ügyvéd ajtaja előtt találkozott, hol annyira meg volt változva, hogy alig ismert rá. Hiányzott nála akkor a lágyság, szelídség, s arczáról a rendes álmatag kifejezés.
A Nap Szava
Mások Keresik