United States or Guatemala ? Vote for the TOP Country of the Week !
Dózia kisasszony már elment, mondá Zsófia, a szobaleány. Talán a kertben sétál? kérdé meglepetve Klára, s elfelejtkezvén görcseiről, gyorsan felült ágyában. Imádságos könyvet vitt kezében, mint minden vasárnap reggel. Valószinüleg a templomba ment. Ily korán! kiáltott föl Klára, s gyorsan öltözni kezdett. Már jól van kisasszony? kérdé elmosolyodva Zsófi.
Ily tünődéssel tölté az órákat, midőn szolgálója lépett a szobába s mondá: Egy Bognár Zsófia nevű leány keresi méltóságodat, kinek, mint mondja, nagy kérése volna gróf urhoz. Mit akar, sohasem hallottam nevét s ma, mint mondtam, nem beszélek senkivel. Azt állítja, valami Holcsi Kálmán nevű ügyvédnél szolgált, honnét csak pár nap előtt lett elbocsátva és látta méltóságodat annak birtokán.
Azután megjött Dózia kisasszony is s ekkor mindjárt elhatározták az utazást, mert rögtön podgyászolnom kellett s egy óra mulva már útra keltünk, holott előbb szó sem volt arról és még aznap este megérkeztünk ide, hol a két fiatal hölgy egy napot töltvén, tovább utaztak, nekem pedig kiadatott az útlevél... Hogy mit vétettem, azt nem tudom, folytatta majdnem sírva Zsófia.
Oroszlay élénken ugrott föl helyéről s oly nagy hévvel mondta, hogy bocsássa be szolgája a leányt, hogy az csodálkozva tekintett rá, de szó nélkül hagyta el a szobát. Pár percz mulva belépett Bognár Zsófia.
Miért rejtegeti azt, miért költ rá, még pedig sokat, mert lakásukról s életmódjukról a drága fogadóban, tájékozva volt kiadásaik felől; s gyanus volt neki nemcsak az ügyvéd viselete és a három testvér összejátszása, de az is, mit Oroszlaytól hallott róluk, ki viszont Zsófia szobaleánytól tudta meg a részleteket.
A Nap Szava
Mások Keresik