United States or Afghanistan ? Vote for the TOP Country of the Week !
Nem tudom, mit feleljek kérdésére, mert nem szeretnék többet mondani, mint lehet, viszonzá az öreg ember, az utolsó szót nyomatékkal ejtve ki. Előttem föltárhatja a szivét, mondá a detektiv melegen. Én önre nézve teljesen idegen vagyok, kit dolgai csak annyiban érdekelnek, a mennyiben szavaiból kiveszem, hogy szenved s nekem is voltak már az életben csapásaim.
A város körül ugyan voltak némely hirtelenében fölhányt sánczok, de mint az idő szűke és építőik tapasztalatlansága magával hozta, igen csekély tekintetűek, s ennél még csekélyebb az őket őrző nagybányai polgárok bátorsága. Régi ösmerőseink közül itt kevesekre akadunk, mert Piócza Kristóf chirurgus és borbély otthon volt minden készületekkel ellátva a netalán behozandó sebesek gyógyítására.
Férfiak hatalmas templomi zászlókat emeltek a magasba, asszonyok batyukat szorongattak a hónuk alatt, amelyek a szerzeteseknek hozott ajándékoktól voltak súlyosak. Mária-dalok igénytelen melódiája zsongott a templom körül s a bűnbánat és fogadalom mormolása kisérte, mint basso continuo a régi egyházi muzsikában. Néhányan sírtak és fennen kiáltoztak bűnbocsánat után.
Hogy ki volt nála, azt tudta, mert hallotta kiejteni keresztnevét, kit Holcsi Kálmánnak hívtak s kit ő már rég gonosztevőnek tartott, de még nem voltak oly bizonyítékai, hogy lépeseket tehetett volna ellene... Várt, várt, a perczek végtelennek látszottak neki, míg végre ismét ajtónyílást hallott és női hangokat. Már ismét ujjat húztál Kálmánnal? kérdé Somorjayné, kit Kardos megismert hangjáról.
Ezek voltak a legszebbek. Némelyik két lábra állott, ha csak hozzáért valamelyik legény, félre ugrott, hogy földre rántotta volna a lovászokat, ha inkább nem engednek, arra ment a merre ő akart s nem oda, a hova vezették, ha megrántották szájában a zablát, fölugrott és nyihogott, igazi vadak.
Borzas vörös haja arcába lógott, szemei lehúnyva, arca halálsápadt, szájában valami rongydarab... sovány kis hasán harántfutó körömnyomok... Borzasztó! A legkegyetlenebb szívű ember is megsajnálta volna. Miféle ronda gazemberek voltak azok, akik ezzel a vézna és gyönge teremtéssel így tudtak bánni! Regina! Bátorság, szegény gyermekem... én vagyok!
Azok az idők azonban nemcsak a kereszténységre, hanem magára a római birodalomra is igen szomorúak voltak. A katonai önkényuralom évei következtek. A katonacsászárok közül a hazánk területén levő pannóniai légiók kiáltották ki uralkodónak Szeptimiusz Szeveruszt, akinek utóda fia, Aureliusz Antoninusz lett, őt azonban gallus köpenyegéről Karakalla gúnynévvel illették.
A lengyel nemzetiségű orosz katona az első kínálkozó alkalommal megszökik. Nyilvánvalónak látszott, hogy ez a két ember is ebbe a kategóriába tartozik. Gürüzdölő, rekedt, parasztos hangok voltak. Afféle alja parasztok lehettek. Nem jól megyünk... morogta türelmetlenül a vastagabbik hang tulajdonosa. Jól megyünk, ha mondom válaszolta a másik. A másik oldalon volt... Ezen volt, nem a másikon.
Bedugom egy este a kályha szelelőjét, megtömöm szénnel, aztán reggelre fölfordulunk mind. Hát irtam; gondoltam, majd megsajnálnak, a kik itt maradnak. Két gyerek találkozott az utczán. Uri fiucskák. Az egyiknek összeszijazott korcsolyák voltak átvetve a vállain, hogy mind a két fényes aczélsin a mellére lógott le.
A csür mellett voltak az istállók, három is, s mintha füst szállott volna fel belőlük, ugy párállott az aljukon az esztendők óta föl nem takarított trágya, a miből a küszöbök alatt büzös fekete lé folyt ki az udvarra.
A Nap Szava