United States or Kazakhstan ? Vote for the TOP Country of the Week !
Dózia hallgatott, de vonásain kétely volt kifejezve, mintha nem adna teljes hitelt ez állításnak. Nem hiszed, a mit róla mondok? Klára nagyon okos és nagyon jó leány viszonzá meggyőződéssel Dózia. Miben nyilvánult okossága s miért tartod őt jónak? Mert megosztá velem, a mivel bírt és gyakran szívből vigasztalt, ha szomorú voltam.
Szerencsére írja a magyar nem egy kiélt, megvénült nemzet, melynek csak multja becses, inkább Európa legifjabb nemzete, mely történelmében kisdedkorát élte és nagy hivatása ezután következik. Nyolcszáz évig úgymond ez ország közélete »kis urak és szegény királyok története volt«, nem pedig a nemzeté. Még Nagy Lajos és Mátyás korát sem tartja megbámulni valónak.
Nem biz e, bátyám, nem rosz, hanem mivel félig elégett én bizony megemlékezve bátyám egykori intéséről ujra akartam gyujtani. Hja öcsém, az Kehidán volt, most Pesten vagyunk, itt el lehet színi az egész szivart, mondá az öreg ur. Deák Ferencz és a falusi publicista. Feljött vidékről a Nyir oráculuma Pestre, szétrugni az országgyűlés között, a hogy mondá.
Dömötör haja, bajusza, szemöldöke fehér volt a gipsz, agyag és márványpor szállongó felhőiben, hatalmas törzse görnyedezett a kőtömbök, agyagmasszák emelgetésében, felgyűrt karján kirajzolódtak az erek, ahogy az anyag ellenállásával viaskodott.
Kacaja azonban egyre harsogóbb, ijesztőbb lett, úgy, hogy nem is kacaj volt az már többé, hanem süketítő mennydörgés. Valamennyien rémülten, megdermedve álltak ott.
És körülpillantva az utczában, belépett a kapun, eltünve a bérkocsis szeme elől, ki leugorva helyéről a kapuig ment s figyelmesen utána nézett, mialatt az fölhaladva a lépcsőn, Holcsi lakásánál állt meg, hol nyitva volt az ajtó s ő az irodába lépett. Az ügyvéd úrral óhajtok beszélni, mondá az egyik irodasegédnek, vigye be neki, kérem, névjegyemet.
Egymás hegyin-hátán ugráltak ki az emberek a kocsikból... ki a hasára esvén, ki az orrára... de csakhogy künn volt! Délután öt órára elkészültünk a menázsival is. Igen jó levest, marhahúst és pörkölt tarhonyát kaptunk, minden ember annyit, amennyit csak meg tudott enni. Fél hatra »Vergatterung«-ot fújtak. Cudar meleg volt, de ezzel most már nem törődtek az emberek.
A király csak ugy ott szolgált mellettük, aláirta az irásokat, meg leragasztotta a sok pecsétes levelet, hanem azonkivül aztán nem is adtak neki semmi dolgot, mert nagyon furcsa ember volt.
Kancsalnak ez tetszett jobban; a fenstrálást illetlennek, gonosznak tartotta, mert ámbár az a kis ablak legfeljebb a fejét engedte látni a kikandikáló leánynak, mégis csak rejtett udvarlás volt az, ha a szülők nem tudhattak róla.
E szavak után nem várva be Obrenné feleletét, ki álmélkodva hallgatta őt, gyorsan elhagyta a szobát és a lakást, de midőn fogatában ülve hazafelé hajtatott, nem volt megelégedve magával s csupán egy mentségét találta tettének, azt, hogy leánya boldogságát akarta minden, sőt bármi áron megmenteni...
A Nap Szava
Mások Keresik