United States or Philippines ? Vote for the TOP Country of the Week !
Volt Szigeten egy énekes uri ember, a ki a bort „nem veté meg“, olvassa, ismét elolvassa a verset s nagyot csap öklével homlokára: hohó Petőfi barátom! nem innál te abból egy cseppet sem, mert majd eleibe feküdném én annak itt Szigeten. A kontócsinálás mesterségéről. Tekintedezs barátom uram!
Jolánka majdhogy sírva nem fakadt ijedtében. Szégyelje magát! maga gyáva! hát itt volnék e ha... Ha nem szeretne, ugy e! Ó, Jolánkám, ha tudná, mi van énbennem maga iránt; mennyi verset érzek én a szívemben, hacsak rágondolok is magára; bizony Isten, higyje el az a Petőfi bliktri!... Ne kiabáljon úgy; még a felső házba is elhallatszik. Maga nem tudja, milyen füle van az én anyuskámnak.
Minthogy már benne volt a visszaemlékezésben, elszavalt egy franczia verset, éppen ugy, mint a hogy pisze orrán át egy kicsit dunnyogva beszélt az a franczia leány, a ki megtanította rá. Két karját olyanformán mozgatta a levegőben, mint a madár, ha repülni készül. Nagyon kedves volt.
Mikor Petőfi azt a rettenetes szomjas verset irta: Mért nem tesz az Isten most csudát, változtatná borrá a Tiszát; hadd lehetnék én meg a Duna, hogy a Tisza belém omlana.
Újság még ezidőtájt a cseresznye, a gyerekek hát örültek neki, mert a gyermek hamar felejt és táncolva mondták a verset: Újság hasamba, hideglelés pokolba... Tóth Kása Pál elhaladtában arra menvén, intette őket, hogy ne mondanák a verset, mert az nem jó. Nyilvános tény ugyanis, hogy e vers mondásakor hivatlanul megjelenik a Dromó, s aztán nem az újság búvik a gyermekek hasába, hanem az ördög.
Horkoltam álmomban és azt gondoltam farkasmorgásnak; állapította meg a saját vígasztalására; azután megnyugodva sarkantyúzta meg a lecsendesült lovacskát, amely újra visszaesett békés szamártürelmébe. A szél csakugyan feltámadt és egyre söpörte a jégmorzsákat a fákról. A jegyző már vágyott volna az útja végére, de bizony az még sehol sem volt. Addig még lehetne tán egy verset bóbiskolni.
A Nap Szava
Mások Keresik