United States or Guatemala ? Vote for the TOP Country of the Week !
A nagyvendéglő udvara volt ez s vidéken a csavargó ebek szokása, hogy e helyen húzzák meg magukat, mert ott nem esik bántódásuk. Az udvar folyton tele van idegen szekerekkel, kocsikkal és sohasem lehet tudni, hogy az ebek nem-e a kocsikhoz tartozók. Igy aztán nem űzi őket senki s békességben megvannak, mert a kocsi tetején tarisznyázó emberek barátságából kerül mindig nekik való étel.
Majd, ha elutazol felelte a szobaur. Egy hét múlva mennem kell. A szobaur egy vastagabb szárú ecsetet keresett ki és avval ásta a földet. Én is megyek mondta aztán. Nyolc-tiz nap múlva folyósitják az ösztöndijamat. Nemsokára vége lesz a május hónapnak. Lesz? Furcsa, hogy én nem tudok jövőt érezni. Itt vannak ezek a virágos bokrok és itt van mellettük, hogy én Münchenbe fogok utazni.
Most is jól van Regina iparkodtam visszakanyarodni a rendes, megszokott ösvényre, melyen eddig minden zökkenés nélkül haladtam, de nem fog ártani, ha egyszer amúgy istenigazában kialszom magamat. Az a fő, és főleg ezért fogok nyugodtan aludni hogy nem haragszol azért a rongyos csókocskáért... és beéred vele, ha megígérem, hogy soha többé nem teszem. Erre akár esküt is teszek.
Igaz, de ilyen alávaló módon szerezte minden vagyonát s folytatja üzelmeit addig, míg mozogni képes, vagy míg a törvény gátat nem vet gazságainak. És az a fiatal leány, ki mint gyámleánya szerepel, miféle összeköttetésben van vele? Gondolom, Lamberth Klárának hívják. Ah, Lamberth Klára! kiáltott föl szenvedélyes dühvel az öreg ember. Az egy elhalt barátjának a leánya, ki egészen az ő tanítványa.
Gondolhatod, mit érzek aközben és mit érzek akkor is, amikor beszélgetünk ezekről a levelekről; meg amikor a feleségem válaszait megcímezem és postára adom. Muszáj postára adnom, mert a postamestert is meg kell csalnom; mindenkinek azt kell hinni, hogy Palika csakugyan fogoly és Vladivosztokban van.
Elbujnak s aztán kikukucskálnak. „Fogadjunk, hogy nem találsz meg, Dávidkám!" Mintha a közönség törődnék velök! „Fogadjunk, hogy nem kereslek, Eszterkám!" Vagy magával kacérkodnak ilyen kitartóan? Meglehet, hogy előlem bujtak el. Amióta feljöttem, nem igen látni őket. Kopogtattak s Ilonka hátra fordult. A páholynyitogatónő dugta be a fejét. A Kati? Igen, nagysád. Jól van, mindjárt megyek.
Egyszer ugy megütött, hogy belesántultam, azóta biczegek a ballábamra. Most még nem annyira, mert jó meleg idő van, de ha változik a temperatura, bizony nagyon észre venni, akár mekkora sarkot rakatok is a csizmám alá.
Dehogy is van így, dehogy! mondotta újra fel-feltörő hangos nevetéssel, miközben felbomlott vörös haját ismét helyes kontyocskába iparkodott csavarni fején, ez a művelet a rakoncátlan hajjal azonban csak fölötte hiányosan sikerült kócos maradt biz az továbbra is, legkivált pedig azért nincs így, mert nem maradhatok ebben a melegben mindig köpenyegben. Ha pedig nincs rajtam, akkor kész a maskara.
Az én Editem máig is leányos riadozással titkolja saját maga előtt, hogy viszonya van egy férfival, aki az ura. De tiköztetek meg éppenséggel olyan az élet, mintha a házasságtok igaz sem volna. Szököl az urad elől, akit sohasem szerettél. Rosszul esik, hogy bántod; hallgass kérlek.
Egy tekintet a zavaros, bizonytalan színű folyadékra elég volt, hogy elmenjen tőle a kedve. Morogva tért vissza s a törzstisztjeivel veszekedett. Tessék, ez hát az a híres százhuszonhét. Kohn úr a két sárga gebével elbírt utánunk jönni, Kohn úr itt van és beteggé teszi borával az embereket... Hanem a mi kocsink, az nincs itt, az nem tud jönni. Talán összetört valahol vélte az őrnagy.
A Nap Szava
Mások Keresik