United States or United States Virgin Islands ? Vote for the TOP Country of the Week !


A főbb dolog, hogy magamról is lerázzam az adósságokat. Ez is meg fog történni Isten segítségével, egy esztendő alatt. A legfőbb dolog pedig az, hogy vőm uram, a gróf úr, ne csináljon több adósságot. Legyen nyugodt, öreg! Leszek nyugodt, ha követi tanácsaimat. Halljuk azokat a tanácsokat! kiáltott a fiatal gróf, kedvvel. A ki annyit fizet értünk, megérdemli, hogy tanácsait is meghallgassuk.

Bonaventura atya föltette magában, hogy imáiban meg fog emlékezni meghibbant agyu testvéréről. Páter Anzelmus ebéd alatt a refektóriumban kemény beszédet mondott a Sátán hatalmáról, amely néha kiragad egyet-egyet az Úr jámbor nyájából és vad rengetegekbe, ingoványos mocsarakra űzi.

Bólintottam, hogy de elég volt. Csak meg ne hallja a kapitány úr súgtam oda neki figyelmeztetőleg félreérthetné a dolgot... Azonnal elhallgatott. Igaza van... mormogta nagyokat fújva bár engem már ismer... Morelli kapitány úr csakugyan a közelünkben tartózkodott. Alakját nem lehetett kivenni a sötétségben, halkra tompított rekedtes hangját azonban meghallottuk. Már járt itt... mit akarhat?

Egész délután beszélték, hogy ma este »lesz valami«. Én készen vagyok válaszoltam az örvendező Herkulesnek csak az látszik kissé szokatlannak, hogy a mulatságot ágyúk nélkül akarják megtartani. Varga őrmester vállat vont. Afféle »meztelen« roham lesz, tanácsos úr... Az okát nem tudom és nem is kérdezem.

Gazdaságunk virágzik, pénzünk szaporodik, üzleteink jól sikerülnek... Mit beszélsz üzletről? Ki csinál üzletet? vágott közbe méltósággal Atlasz úr. A földesurak nem csinálnak üzletet. Vagy talán azt hiszed, hogy a te férjed és fiad közönséges üzletemberek, a kik egyik úrtól a másikhoz szaladgálnak és kidobatják magokat?

Végül, és itt különösen fölemelte hangját az apát-kanonok úr és arczán minden vörös szeplő a jóakaró leereszkedés egy-egy fényes napja gyanánt ragyogott, nem mellőzheti hallgatással e három kitűnő testvér tiszteletre méltó szüleit, kik bár magok idegen akolhoz, tartoznak ily kiváló gyermekekkel ajándékozták meg az egyházat és hazát; ő az apát-kanonok úr nem tagadja, hogy bizonyos tekintetben mindnyájan emberek vagyunk s vannak oly közös emberi javaink, melyeknek élvezetéből senkit sem zárhatunk ki, mint az egészség és hosszú élet: nem hiszi tehát, hogy bárki is akadna e díszes társaságban, ki ellenmondana neki, midőn e derék öreg házaspárnak is jeles gyermekei mellett, tartós egészséget és hosszú életet kíván.

Ott ülnek a bakon és hagyják, hogy az uraság hurczolja a táskákat. Kedvem volna megbotozni e csőcseléket! Úgy-e, ez már igazi gavallér? súgta Atlasz úr nagy büszkén a vasúti szolga fülébe, kivel együtt vitte a podgyászt fia után.

Ez megint olyan határozottan volt mondva, hogy határozottabb parancsot maga Morelli kapitány úr sem adhatott volna. »Akarok«... és azzal schluss! Hiába, jól megy. Még huszonnégy óra és ebben a barlangban csakugyan ő lesz a medve. Még pedig olyan medve, aki táncoltat. Akit pedig táncoltatni fog, az alighanem én leszek.

A főtisztelendő úr előveszi minden ékesszólását; de Atlasz úr rendületlen marad; inkább megígéri, hogy a jószágot Sándor nevére íratja, úgy is neki szánta, s ő lesz ezentúl a plébánia patrónusa. A plébános úr végre belenyugszik, a mit annál könnyebb lélekkel tehet, mert mindig pontosan megkapja illetékét, melyet a hajdani igazhitű földesúrtól rendesen pör útján kellett behajtania.

Utoljára az anyósom ment el hozzá, de nem bocsátották be, valami elegáns beteg volt benn. Akkor más doktor után szaladtak, de már késő volt minden. Mikorra én hazaértem, tudja az Isten, hogy hogyan jutottam el Meránból idáig már meg volt halva. ...Kapitány ur! Soha szebb halottat. Gyöngéd, rózsás pirosas volt az arcza, aludt, tisztára aludt... Rám nem lehetett panasza senkinek.