United States or Mongolia ? Vote for the TOP Country of the Week !
Csak rajta! hiszen még gyilkolásodra is atyánk s az emberek áldása fog ömleni, mint szomjú torokba a bor. Viszonzá a haramia vad, nyers gúnyolással. Én ugyan e halott előtt haramia létemre sem gyilkolok, mert az elöntött vér meleg esőkint nevelhetné az átkot.
Azokra más karók keresztben következnek és minderre ponyva terül. Vászonból való sátorponyva ez, ami ugyan nyáron épen nem fogja a nap melegét, de télen legalább beereszti a jó friss hideg levegőt. Alattok pedig asztalok vannak, továbbá földbe vert cövekeken a lócák, az egész készség olyan, hogy fél óra alatt kocsira lehet hányni és szaladni vele máshová.
Ha igaz, hogy a lelkek így a föld körül maradnak s arra járnak, amerre nekik tetszik, akkor nem lehet másként, mint hogy az ő lelke, mikor onnan a kövezetről felszabadult, azonnal elröpködött arra lefelé, hogy megnézze! ugyan mi lehet az a fényesség, ami úgy »ausnahmsweise« a vén Rajnovics-hegy tetején csillog. Az utolsó Jön egyszer az emberhez egy hivatalos szolga, zsinóros ruhában.
A tűz mindent megemésztett, az úri palotának csak előszárnya maradott állva, az is roskadozó állapotban... és a romok közül kihangzó elhaló hörgés- és nyöszörgéstől vezettetve, kemény és fáradságos munka után, ráakadtak a tudós nemes úrra, ki még ugyan élt, de órái meg valának számlálva.
Tudtam, mikor még oda fönn voltam. Azt mondta, neki biztos játéka van a börzén, mert képviselő lévén, előre tudja a politikai változásokat. De nagyon megkért, hogy ne szóljak neked. Meg akart lepni téged, mikor majd legalább egy milliója lesz. Ugyan csak meglepett engem! sóhajtott Atlasz úr elkeseredve. Azt gondoltam, vele már mindent rendbe hoztam, s itt van, újra kezdi a bolondját.
És mert a városok, többnyire még a római időkből, püspöki székhelyek voltak, vagy legalább is volt kőből épített templomuk és mert voltak még ép házaik is és főleg, mert volt fal-kerítésük, ha esetleg rossz állapotban is: amint egy kicsit rendeződtek a viszonyok, éledezni kezdtek. A lakosság maga ugyan még teljesen földmívelő volt és nem jött a városokba.
A szobával meg voltam elégedve, a mit számomra berendezett, s miután jó vacsorával fenyegetett, attól sem ijedtem meg. Egy kissé ugyan elvaditott, a mint körültekintek a szobámban s megláttam a falra akasztva Szent Miklós és Szent György képei mellett Miletics és Csernajeff arczképeit. Az asztalon fénykép-album is volt, az is tele a moszkvai ethnografiai kiállitás zarándokaival.
Olyan kevés időnk van a katonaéletben, komám mondja a káplár Kelemen hogy ennyit még fölakasztva is kibír az ember. Néhány standbeli legény is van a barakokban, felügyelet szempontjából. Azoktól alattomosan megkérdik: Ugy-e apám, kend is rezervista? Ugyan apám, sóhajt szomorúan ne viccöljön kend a szögény embörrel. Úgy hát? Hát kend még csak olyan meleg katona?
Pedig most már a feleségét is csak hetenként kétszer-háromszor látta bizalmas családi kettesben, ha ugyan bizalmasságnak és családiasságnak szabad nevezni a reggeli vagy ebéd alatt eltöltött merev és szertartásos félórát, amit neki ez a majdnem virággá, vagy középkori szonetté finomodott, idegbeteg és rajongó kis hiszterika engedélyezett. Eleinte természetesen nem volt ez így. Öt éve annak.
Az idétlen zaj kihívá Szirmayt és családját is, a tornáczról kérdé a sokaságot: mi baj hozta légyen őket udvarába? Egy ön lármájában elfuló kiáltás lőn a felelet, míg végre az előbbi lovag a tornáczig magának pályát törvén, a szóláshoz helyet ugyan, de csendet nem nyert.
A Nap Szava
Mások Keresik