United States or Belgium ? Vote for the TOP Country of the Week !
Az olyan ember, hogyha valamely épületnél munkába kezd, s azután otthagyja, nincsen olyan lakatos a kerek ég alatt, aki azt a munkát folytatni bírná. Különben mind a ketten egy véleményen vannak, csak azért beszélnek, mert unalmas a csönd és nagy a hallgatagság. Hát tudja szól a korcsmáros olyan érzelmössen nem tud sönki se dolgozni, mint az az embör.
A delosi és corinthusi ezüsttálakat, szobrokat és festett márványokat sem adják ingyen. Azután a szakácsok, pékek, gyaloghintó-hordók, énekesek és hárfások... De ezek nélkül lehetetlen élni. Az ember csak a szép, gazdag dolgokon keresztül tudja eléggé becsülni önmagát és gyűlölni az uzsorásokat. Dolabellát fel fogom akasztatni, de addig is most szűk nekem Róma.
Azután futott anyjához, ki hallván Dózia eltűnését, kikérdezte Ernesztinét, az összes cselédséget s a portást, de senki sem tudott róla hírt adni és az Eszthey-család mind külön-külön meg volt döbbenve a leányka távozásán, kinek most már igazán nem volt menhelye sehol, s ki tudja, hova ragadja őt kétségbeesése? De nem mertek semmit tenni keresésére.
Az ezredes még türelmetlen lovával volt elfoglalva, azután folytatta a megbeszélést, amit azért neveznek megbeszélésnek, mert csak egy beszél, a többi hallgat. De, uraim szólt emeltebb hangon el kell ismernem, mit már többször tettem, hogy az ezred elhatározó pillanatokban teljesen érvényesíteni tudja magát.
Az már igaz, folytatta majdnem kárörömmel Obrenné s gyorsan a grófnéhoz fordult. Szives lesz magával vinni Dóziát, asszonyom. Mert, mint mondtam, itt nem maradhat. Valamennyi növendékem tudja ezt a szégyenletes esetet s helytelen példát merítenének belőle, ha Dózia csak egy nap is még az intézetben maradna.
Az összes fiatal fák ki fognak addig korhadni a maga erdeiben... és még mindig nem lesz vége, ha így haladunk. Tudja kérem, az úgy van, fordította felém a fejét hogy én szívesen verekszem, ha meg kell lenni, tátogni azonban nem szeretek. Akinek, mint nekem is, családja vagyon odahaza... feleség, három gyerek... az szereti gyorsan elintézni a dolgait.
És azzal a furcsa állandó mosolylyal, amely mögött akár minden bolondság is rejtőzhetett, így szólott: Tudja mit, kedves Samu; én holnapután kimegyek Csillagiba, a birtokomra; legyen szerencsém ott mindnyájokhoz; nézzenek körül; maga sok mindenhez ért; ha még talpra állhatok valahogy, nagy változtatásokra lesz szükség a gazdaságban is; a kés a torkomon, nekem sok időm nincs; hamar kell döntenem, a többit majd meglátjuk...
Egy eltévedt birkát mindenki nagyobb igyekezettel keresne, mint engem aki semmire sem vagyok jó. Mit használ, hogy én tudom, mennyit érek ha más nem tudja? Nono... van, aki tudja. Regina fejét rázta. Te sem tudod, különben nem hagytál volna el. Látod, ez nagyon elkeserített... Nem mutattam, mert minek? Tán el sem hitted volna, hogy itt belül... a lelkemben... minden vérzett.
Jól van no, mondta, széthajigáltatom a rőzsét, legalább lesz dolog vele, ha megint össze kell rakni. Ki az ördög tudja azt, hol bujkál azóta az a bitang kis hóhér? Nagy immel-ámmal és édeskevés reménységgel mondta. De a véletlen éppen a legjobbkor avatkozott bele a dologba.
A leánynak ez a czérnaszál vékony hang arczába kergette a vért s igy esett meg az, hogy a köteles tisztelet daczára ő szólalt meg először: Méltóztassék növendékemet eltávolítani, méltóságos asszony. Ha valamelyik mindig tanuja annak, hogy méltóságod megaláz, képtelen vagyok a feladatra, amivel megbiztak. Honnan tudja, hogy miért hivattam? Rendesen az következik, hogyha lehivat méltóságod.
A Nap Szava
Mások Keresik