United States or Romania ? Vote for the TOP Country of the Week !


Beszédre látszék törekedni, talán a szemrehányás szavaira. Szodoray nem tűrheté tovább. Ilka! sóhajtá sűrű könyekben engedve utat bánatának Ilkám! s kezével takarva arczát, elfordult.

Mentől tovább gondolkozott rajta, mentől jobban eltöltötte lelkét ez érzés, annál erősebb lett meggyőződése, hogy Klára nem fog megbocsátani és hogy nem is érdemli meg bocsánatát. Mit fog tenni? Hogyan fog szemébe nézni? Minél jobban közeledett haza felé, annál inkább elfogta a kínos nyugtalanság, és szinte megijedt, midőn a hosszú, lassú út mégis véget ért s lova megállt a kapu előtt.

Segitem bizony, felelé Deák, mert én sohasem tagadtam, hogy szabad gondolkozásu ember vagyok; sőt megvallom nyiltan, hogy tovább is mennék, ha az utasitásom nem gátolna.

Amikor néhány perc mulva jobban össze tudtam szedni gondolataimat, azt tapasztaltam, hogy a világosság nem kelet felől, hanem nyugati irányból érkezik a körülöttem levő bokrok legfelső zöldjéhez... Ezen a tüneményen hosszasan eltűnődtem, míg végre is rászántam magamat, hogy tovább fogok gondolkozni és meg fogok benne nyugodni, hogy most tulajdonképen nem reggel van, hanem esti alkonyatidő, úgy körülbelül hét, félnyolc óra, vagy ilyesmi.

Abdul khán érzeleg és tovább hátrál, segítséget nyer, készületei új csatára, miként a magyarok rendeléseit megzavarják. Karácson Tivadar merész terve. Borsai csata.

Ember ott mászva sem bírt volna a labirintos sűrűségből kibontakozni; az elefánt ellenben minden legkisebb nehézség nélkül haladt benne. A hajtók már nem voltak messzire; alig lehettek tovább száz lépésnél.

Eh! eleget tettél már boldogságomért, tört ki Sándor szenvedélyes erővel, és megelégedhetnél már boldogtalanságommal. Boldogságomért hintetted a gyanu első magvát szívembe nőm ellen, boldogságomért tartottad szüntelen ébren őrült kétkedésemet. Megtörtént, a mivel boldogítani akartál, elszakadtam nőmtől. De te nem pihentél, még tovább akartál boldogítani.

Kutyafejök bizony erősíté tovább is a tudós czéhmester, e fölött még kutyaorrok is, mert csak úgy szagolják az elrejtett keresztényeket, mint a legjobb vizsla a nyulat. A pócsi boldogasszony rontsa meg őket sóhajtá Pióczáné keresztet vetve minekelőtte hozzánk érnek; undok egy fajzat lehet. He-he-he!

Ily egyedül szokott templomba menni? kérdé Jakab, mialatt tovább mentek. Klára lusta fölkelni s ritkán jön velem, de én megszoktam az intézetben a koránkelést, s minden vasárnap a misére megyek. Mikor hagyta el az intézetet? Másfél hónapja. Oh, az boldog nap volt rám nézve! kiáltott föl örömmel s jókedvvel a leányka, mintha a pacsirta szólalt volna meg a levegőben.

Hiszen utoljára nem oly nagy dolog... lehet mondani, divat... a legelőkelőbb családok fiaival megtörténik... rajtam is megesett... rávitt a kényszerűség... no, nem érted? segíts már kimondani... néhány váltót adtam ki... de... másnak a nevét írtam alá... Tovább nem folytathatta.