United States or Nauru ? Vote for the TOP Country of the Week !
Hevessy ur azt mondta, hogy megelégelte a kis várost s miután a szomszéd boltost tönkretette, tuladott az üzleten és elhurczolkodott. Mondták, hogy talán Pestre. A másik boltos is utána jött néhány év mulva. Az egészen másforma ember volt. Kis, fakóképü, beteges formáju, köhögős.
LENTULUS: Ide nézett, mosolyog, elpirult TITUS: Talán rád vár, Lentulus, menj oda LENTULUS: Most nem megyek, jókedvem füstbe fult, Mint a vampir, szivemen ül a vész TITUS: Menj Lentulus! Mosolyog, egyre néz, LENTULUS: Holtak leszünk, Titus, reggelre mind! TITUS: Feledd el, ha Lesbia rád tekint, Bár nézne rám! EGY RÓMAI: Lentulus! TITUS: Menj oda! A RÓMAI: Mért vagy sápadt? A félsz szivedbe szállt?
Kutyaszimat nélkül soha ránk nem akadnának. Ennek azonban vége. Menekülni kell. De merre? Siess... nógatott még gyorsabb sietésre a leány. Összeszedtem a holmimat és néhány perc alatt készen álltunk az útra. Föl akartam ugyan vetni az indítványt, hogy talán elég idő volna reggel is, de még idejében elharaptam a szót és nem szóltam semmit.
Talán ha itt maradhatott volna, nem határozza magát arra a lépésre, hogy éjnek idején elhagyja egyetlen menedékhelyét. Talán a keserv, vagy a büszkeség és csalódás követtette el vele azt a meggondolatlanságot, hogy az utczára menjen s czél és irány nélkül fusson ki a világba. Ez elmélkedés alatt összeszorulni érezte szivét.
Nem értem, de nem is fogom engedni, mondá Sándor. Ha máskép nem akar, erőszakkal hozatom ide. Az volna még szép, hogy ilyen rossz hirbe hozza házunk vendégszeretetét. Vagy talán megsértette valaki, mikor utoljára itt volt? kérdé Atlasz úrhoz fordulva, ki leeresztett orral hallgatta e szóváltást. Ki sértette meg? Én nem sértettem meg! kiáltott Atlasz úr.
Mást akarok mondani, mi méltóságodra talán meglepő lesz, de jónak látom tudatni. Mi az? kérdé látható nyugtalansággal Eszthey. Hogy Pármai Teodózia kisasszony körülbelül menyasszony. Eszthey csakugyan meg volt lepetve, de nem gyanítván, mi következik meg, egykedvűen mondá: Ennek örülök! És hol van ő jelenleg, itt a fővárosban?
Azt csak nem praetendálja talán, hogy én önnek jobban higyjek, mint annyi tiszteletreméltó hazafinak? De mikor annyira nem haltam meg, hogy pláne egy kis anticipatiót kérek. Micsoda posthumus czélokra? Hát arra a czélra, hogy éhes vagyok s enni akarok. No még ilyet sem hallottam: hogy a halottak éhezzenek.
Helyesen vélekedel rólam, látom, hogy ismersz úgy, mint talán senki, s mint Hermance grófné bizonyosan nem! Neki is megmondtad szándékodat? kérdé új megdöbbenéssel Enyingi. Meg, úgy mint neked, majdnem ugyanazokkal a szavakkal, mert szükség volt, hogy beszéljek vele. És ő?
Arról csak én tudok szólani mondá Kordován János a czéhmester, a fontosság kaptafájára huzván orczája bőrét, mert talán mestersége iránti forró szeretetből csizmáival oly rokonságra jutott, hogy csontjait, mint azokon a kaptafát, bőrnél egyéb nem fedezte.
A belépőt meg a harmadik fölvonásbeli nagy áriát úgy énekli, mint talán soha senki, de a szerelmi kettősbe bele fog sülni. A mai próbán igazán csak próbálgatta: vajjon eltalál-e belőle egyet-mást? Szereltem volna rákiáltani: „Igen, valahogy ilyenformán van!..."
A Nap Szava
Mások Keresik