United States or Norfolk Island ? Vote for the TOP Country of the Week !
Jobban érzed magad, Dózia? kérdé tőle a grófné, s az némán intett igent fejével, és Veronikára estek szemei, ki kedves nyájassággal mosolygott rá. Leányom, Veronika, mondá Hermance feleletül a kérdő tekintetre, mit Dózia szemében látott. Menj vele, ő megmutatja, hol pihenheted ki magadat, szomszédságában az ő szobájának.
Ha letette valahová a kalapját, azon is elvihet a fertőzött porból, de legkivált a cipője talpán biztosan visz belőle. A fertőzésnek pedig az a természete, hogy végtelenül kevés kell csak belőle, máris megbetegedhetik tőle az ember.
Erre költötte óráját, láncát és brilliáns jegygyűrűjét, Van Roosen bárónő ajándékát. Hogy pedig műtermet is építhessen, fölkereste a Bank r.-t. igazgatóját, háromezer korona kölcsönt vett tőle s azon a pomázi ács segítségével maga építette föl üveges atelierjet, úgy, ahogy azt Egger Linz kartonjain láthatod.
Atyjának szokatlan viselete stb., de természetesen nem sokat tudott meg tőle, mert az nem adhatott fölvilágosítást.
Másnap reggel még ágyában hevert T ...y; mikor belép hozzá egy csinosan öltözött fiatal olasz s bemutatja magát udvariasan, hogy ő az a bizonyos politikai menekült, a kinek a számára a pénzsegélyt gyüjté. T ...y kérdé tőle, honnan jön? A menekült azt felelte: Pármából. Azzal kivont a kebléből egy finom kis tőrt s azt letevé az asztalra. Fogadja el ön tőlem ezt a szegény kis emléket. Jó éjszakát.
Végigfutott az udvaron, a kocsik alatt, az orrlyukai tágra nyíltak, a szemével és orrával egyaránt kereste a párját. De nem találta, mert hiszen nem is találhatta. Az újból morózus eb megugatta a kínzóját s hazament. Utolsó napjaiban ki sem ment az udvarukból. Feküdt a földön. Hol a Hattyú? kérdeztem egyszer tőle. Fölemelte a fejét, széjjelnézett, de már nem ugrott. Már nem hitt s kételkedett.
A két férfi komoran bámult maga elé, a szinész úgy kutatta a földet, mintha elvesztett volna valamit s azt keresné, az asszony pedig talán imádkozott magában, mert kissé mindig elmaradt s nem hallotta, hogyha valamit kérdeztem tőle. A somorjai báró urfi nemrégiben egészen a bánatnak adta magát.
A nemes ur egyenesen, mint a ki helyt áll mindenért, Demeter pedig a lengyel paraszt csökönyös makacsságával, inkább csak rásandított az aranyos, czifra urakra. A hogy lesz, ugy lesz, de tőle ugyan nem hallanak egyebet, mint a mit a gazdája parancsolt. Demetert kiküldték s a biróság elnöke vallatóra fogta Sipniewskit. Hol voltak? Kocinskinál.
E szavak után Hermance komornájától követve, lakosztályába sietett, gyorsan átöltözködött, bérkocsit hozatott, mert nem akart oda, a hová készült, saját fogatán menni s elhajtatott Obrennéhez, mert egyedül tőle tudhatott meg valamit.
Kérdezze meg tőle magától, vagy kérdezze meg ettől a fiatal leánytól, ha nekem nem akarja elhinni. Esztheyné a feltűnő csinos leánykához fordult. Mit tud maga, gyermekem, ezekről a dolgokról? kérdé tőle. Nem sokat, viszonzá az zavarral.