United States or South Africa ? Vote for the TOP Country of the Week !
LENTULUS: S hogyha elképzelem, Hogy szép tested, amely még csupa élet, S melyet most még szerelmed vágya éget, A halálé, hát elszorul szivem... TITUS: Szép Lesbia, miért is méltatod Őt szóra még? Remegő, bús fejét Mért fogja át ölelő két karod?! Gyermek ő még s éretlen, kis szivét A félélem szaggatja s futni vágyik... Arcod tüzes, szemedből vágy sugárzik... Titus, Titus!
Szótalanul, lassan haladtak le egymás mellett a rossz lépcsőn s csak az első emeletnél állottak meg egy szóra. A jenerál akart valamit mondani, de nagyon nehezen ment a beszéd. Százszor bocsánatot kért és még se mondott még semmit, végre előkereste mellényzsebéből a maradékpénzt s a kis ember markába nyomta. Ujra hadonázott lapátkezeivel a levegőben, mert anélkül nem lehet értekezni.
Minden áron ki akart belőlem kényszeríteni valamiféle választ azokra az egymással semmi összefüggésben nem álló megjegyzésekre, melyek egymásután váltak le nyugtalan ajkairól. Azonban hasztalan próbálkozott. Nem tudott szóra bírni. Hallgattam, mint a csuka.
Rálesett, hogy mi az, a mit gyüjtöget, s megütközve látja, hogy az semmi sem más, mint száraz tehéntrágya. Megvárta, hogy egyedül maradjon vele s megkérdezhesse tőle: Hát te mi a tatárnak szeded föl a mezőről a tehéntrágyát. K ...y Gyuri fülig pirult e szóra, mint a tetten kapott szerelmes. Bolondság! Már csak megvallom neked.
De János a pecsétet illendő tiszteletben tartja s a hívó szóra a törvényttévő főtárgyalási urak elébe megy. Subában. A tekintélyes férfiú, aki a törvénypalota folyosóján az illető rend fölött őrködik, Jánost a suba levetésére inti. Ezt a subát? kérdezi János. Ezt mondja a hivatalos személy. Kár, véli János mert nézze csak, ez a suba birkábul való ugyan, de már döglött ez a birka.
Ez már sok volt Judith gyenge lelkének, hangosan kezde zokogni, kötényébe takará arczát könyeit törleni-e, vagy a felett érzett szégyenkedését elrejteni, hogy most először életében szóra nem talált, szótalan siránkozásában több perczeket töltött, míg végre «gemitu permissa loqui», mint Lucanus mondja, vigasztalni kezdé élete párját.
LENTULUS: Jupiterre, nem türhetem tovább Eszeveszett, őrjöngő fecsegésed, Eredj, Titus, nincs idő itt a szóra... TITUS: És Lesbia? LENTULUS: Megmentem én magam! Jőjj Lesbia; Derekad átkarolva Kimentelek, hallgasd meg szavam! LESBIA: Nem engedem, ne érintsen karod! Ha nem tárod mámorral, ölelésre, Hozzám ne érj! Ha csókom akarod: Csókolj meg itt! LENTULUS: Lesbia! Vége! Vége!
A Nap Szava
Mások Keresik