United States or Brunei ? Vote for the TOP Country of the Week !


A hozzám legközelebbre eső »pislicárok« amint Nagy főhadnagy úr nevezte az imént, egyébként mondom, felette derék és igen lelkiismeretes, igen becsületes munkát végző szanitéceinket egy vékony vízmosás szélén iparkodtak fölfelé vászonponyvás szekereikkel és bizony már szemmelláthatóan kimerült lovaikkal. Hollá!... integettem nekik a sipkámmal is.

Különben is mondott annyit a leány, hogy találta, az erdő szélén találta, amikor gombázni volt. Ezzel be kellett érni egyelőre. Miért ne lehetett volna ez igaz? Már késő este volt, amikor Balázs bucsut vett a gátőr viskótól. Hazamenet azután folyvást látta a fekete párducot; visszaidézte maga elé a képzeletében. Még a hangját is. Sohasem hallott még olyan mélyrezgésü asszonyhangot.

Először csak úgy véletlenül találkozott össze a pillantásuk, aztán egymásba tapadtak s azzal végződött a fojtogató, gyilkos verekedés a szemek mérgével, hogy a szép, nagy asszony előrehuzta az ablakon a függönyt s csak az egyik szélén hagyott egy kis nyilást, hogy átnézhessen a szomszédra.

Carissime, ma búcsúnapja van s a templom körül a lacikonyhákban, a hársfák alatt, a kanális partján, a lépcsők szélén ragyogószemü, izmos vállú, kemény és hajlékonytestű menyecskék virrasztanak a balzsamos éjszakában.

Eldugta előlem a könyveimet, vizet töltetett a lámpába petróleum helyett s ha aztán elkezdtem éjszakánkint keservesen sirni, hozzám jött, mellém ült, megölelt, vigasztalt és elaltatott. Mikor éjjel felriadtam, akkor is ott találtam még az ágyam szélén, a mint suttogott: Uram Isten segíts meg, Uram Isten, ne vedd el az eszem.

Most már igazán egyedül... Tegnap éjjel óta sehová se tartoztam, a Morelli-század megsemmisült... Nehéz szívvel vetettem vállamra fegyveremet és indultam meg az erdő szélén délnyugat felé. A sötétségben csak lassan botorkálva haladhattam előre, de azért mentem, ahogy tudtam. Ezzel a lassú kullogással is megnőtt a távolság, mely ettől a szerencsétlen vidéktől elválasztott.

Amikor még az erdő szélén volt »Stand«-ban a Morelliszázad a mindenfelé elkalandozó fiúk fölfedezték, hogy ebben a keskeny és mély völgyben veszélyes kéngőzök áramlanak, melyek egykoriban a lenn látható, alig harminc-harmincöt házból álló falucska lakosságát is menekülésre kényszerítették.

Az aedilis a gyenge holdfényben úszó kikötőt nézte és eltűnődött: Mennyi bölcsesség lakott Romulusban, hogy városának falait nem itt a tenger szélén mérte ki. A tenger hullámai ellenséges gályákat hajtanak a part felé és az idegenek megölik a régi erkölcsöket, mint a görög szigetek városaiban.

Időjósnak is beillik némelyik virág, mert például megfigyelték azt is, hogy közeledő eső idején megváltozott a rét, amelyen sok ezer virág óvatosan, előrelátón becsukta a kelyhét. A kis havasi tárnics borús időben minden futó napsugárra kitárja azúrkék virágkelyhét és amint elfödi a felhő a napot, nyomban becsukódnak a szirmai. Az erdők szélén élő sóskafa virágja is különös mozgásokat végez.

Az erdőség szélén volt ugyan egy eléggé használható csapás, arra azonban nem mertem kilépni. Valahonnan megláthattak volna. Benn kellett maradnom a fák között, ott pedig gyalázatosan lassan haladhattam. Bár lehet, hogy csak a türelmetlenség láttatta velem ily förtelmes lassúnak a dolgot.