United States or South Korea ? Vote for the TOP Country of the Week !
Kint voltam a városban, most jövök haza füllentett a kérdett, de mielőtt szobámba mentem volna, egy perczre be akartam ide szólni. Tehát nem volt itthon félóra előtt? Már több, mint két órája, hogy elhagytam szobámat. Kár, mondá sötét tekintettel az öreg úr, szép dolgokat hallhatott volna szomszédságában. Kis híjja, hogy nyomorék nem lettem!
Mikor haza megyek, bezárkózom a szobámba, tányérra halmozom ezt az összeszedett trágyatőzeget, meggyujtom: s aztán annak a bűze mellett azt képzelem, hogy odahaza vagyok az én kedves alföldemen. Mindakettőnek a szeméből kicsordult egyszerre a köny ... .......Erre a bolondságra!... A rejtélyes ajándék.
Csak akkor tudnék nyugodtan aludni, ha ezredes ur megengedné, hogy éjszakára ide hozzam be a leányomat az ön szobájába, a mig itt méltóztatnak mulatni. Az én szobámba? Éjszakára? No, mert egyedül itt hiszem őt egész bátorságban. Az ön lovagias védelme alatt. Itt tudom, hogy semmi baja nem történik. Az ön adott szava megvédelmezi a leányomat. Mennyi idős az ön leánya?
De most nincs rosszabbúl, mint rendesen, és nagyon meg fog örülni, ha megmondom neki, hogy te még gondolsz vele valamit. Eh! atyám, mondá Sándor elkedvetlenűlve, azért látogattál meg, hogy ismét szemrehányásokat tégy? Nem azért látogattalak meg, hogy szemrehányásokat tegyek; és ha te haragszol, akkor inkább visszamegyek a szobámba.
Oh köszönöm, az ég áldja meg önt e nagylelküségért. De bezzeg nem köszönöm én az ilyen ég áldását. Becsületszavammal igértem, hogy e leányt megvédelmezem, s már most, hogy annál jobban gyakorolhassam a becsületszavam beváltását, idehozzák éjszakára a szobámba. S én itt strázsáljak egy szép leányt felvont fegyverrel éjrül-ejre, mint a stambuli Kadun-Kiet-Chuda a bajrám ünnepi szultán menyasszonyt.
Éppen el akarta hagyni az ebédlőt, midőn hevesen föltárult az ajtó s Holcsi rohant be rajta, izzadtságtól borítva, mintha futott volna. Honnét jön? kiáltott föl kinézésétől megriadva Klára. Jer szobámba, ott majd megtudod, de előbb egy levelet kell fogalmaznunk.
Mit koczkáztatok? gondolta bizonyos daczczal, ha rajtakapnak a szökésen, a grófné és a komorna tudják, hogy nem vagyok tolvaj s legföljebb dorgálást nyerek és visszavezetnek szobámba. A ház úrnője hozott ide titokban, nem akarja, hogy tudják a palotában kilétemet és ha tudatják vele, hogy el akartam menni, ő nem fog lármát csinálni!
Ez orgyilkosság. Ez valóságos orgyilkosság. Észrevehette, hogy nem igen értem a beszédet. Leült hát és hosszabb magyarázatba fogott afelől, hogy mi az elégtétel. Nézze kezdte ha én itt este bezárom ezt a korcsmaszobát, aztán eloltom a lámpát, aki kivülrül nézi, tudhatja, hogy most mán bemöntem a szobámba, oszt lefeküdtem. Ő meg akkor beveri az ablakot.
Megdöbbenve, megrendülve mentem szobámba, s azon tünődtem, mit tegyek? Éreztem, hogy ott nem maradhatok, de nem lévén senkim e földön, iszonyú félelmet és bizonytalanságot álltam ki, míg végre elhatároztam, hogy... Ide jösz, folytatta Hermance Dózia félve kiejtett és akadozva előadott, félbenhagyott szavait.
A Nap Szava
Mások Keresik